"A válság véget ért, kezdjük a párbeszédet (az albánokkal) Brüsszelben" - mondta Stefanovic, aki szerint a koszovói határátkelők kérdése Belgrád számára az a határvonal, amelyet nem léphet át. "Nem engedhetjük meg, hogy Pristina létrehozza intézményeit északon, sem pedig azt, hogy Szerbiát kipenderítsék Koszovóból" - tette hozzá.

A zömében szerbek lakta Észak-Koszovóban július 25-én válságos helyzet állt elő, miután a pristinai kormány kommandósokat vezényelt két határátkelőre, hogy érvényt szerezzenek a szerb áruk behozatali tilalmának. A koszovói kormány ezzel akarta kiterjeszteni hatalmát a zömében szerbek lakta észak-koszovói körzetre. Az intézkedés azonban feldühítette a helyi szerbeket, akik útakadályokat emeltek, és felgyújtották az egyik átkelőt.

Belgrád és Pristina a múlt pénteken a NATO közvetítésével megállapodást kötött, amely értelmében a határállomások katonai biztonsági övezeteknek tekintendők, és ott KFOR-békefenntartók teljesítenek majd szolgálatot. A szerbek szerdára virradóra már el is kezdték az úttorlaszok elbontását.

A belgrádi főtárgyaló a Blic-interjúban felhívja a figyelmet arra: a megállapodás révén - minden hiányossága mellett - Belgrád kezességet kapott a nemzetközi közösségtől arra, hogy nem lesznek újabb pristinai kísérletek a térségbeli helyzet egyoldalú megváltoztatására. Az egyezség lehetetlenné teszi a pristinai intézmények kiépítését Észak-Koszovóban - mondta Bogdanovic. Hozzátette azonban, hogy az észak-koszovói szerbek joggal bizalmatlanok és óvatosak, s ha valaki megsérti a megállapodást, akkor visszatérnek a barikádokra.