Az egyetemi professzor azt mondta: egy ilyen esemény alkalmas lehet arra, hogy azok, akik Magyarországon valamiféle gyűlölettel telve élnek, gondolkodnak és viselkednek, szembenézzenek indulataikkal és azzal, hogy ilyen embertelen cselekedetet nem vállalhatnak.

Jeszenszky Géza - aki az augusztus végi, szeptember eleji nagyköveti értekezlet után utazik Oslóba - úgy fogalmazott: Magyarországon remélhetőleg nem következik be hasonló merénylet, és ennek érdekében talán a józan gondolkodás erősítésével lehet fellépni.

Nyilván felmerül bizonyos hasonlóság az egyes cigány házak és családok elleni merényletekkel - mondta, és megjegyezte, ha bizonyos gondolkodásmód, ideológia, gyűlölet terjed, akkor félő, hogy ezer emberből talán lesz egy, aki elkövet ilyen merényletet. Minden csoportnak saját kebelén belül kell szembenéznie ezzel, és nemcsak az elhatárolódásról van szó, hanem annak világossá tételéről, hogy csak politikai eszközökkel lehet harcolni minden célért - szögezte le.

Jeszenszky Géza szerint a tragédiát minden jó érzésű ember gyásszal és felháborodással fogadja. Az is megengedhetetlen és a legsúlyosabban elítélendő, ha egy vezető politikust vagy neves embert gyilkolnak meg csak a funkciója miatt, de ez egy más, még súlyosabb kategória - mondta.

Arról beszélt, hogy a merényleteket vélhetően elkövető szélsőjobboldali keresztény fundamentalista fiatalember mögött is nyilván egy ideológia van, feltehetően az idegenekkel, a norvég kormánypárt bevándorlók iránti engedékenyebb politikájával szembeni indulatai mozgatták. Ez azonban nem lehet indok merényletre. Ez ráadásul kontraproduktív, hiszen a kormánypárt nem fog elállni eddigi politikájától, és a merénylet csak rokonszenvet kelt az áldozatok és azon politika mellett, amely ellen "ez az őrült, ez a bűnöző" fellépett.

A történész professzor kifejtette, hogy a szélsőjobboldalnak mindenesetre Norvégiában is van hagyománya. Utalt Vidkun Quisling egykori miniszterelnökre, aki egyszerű származású nacionalista volt, majd a második világháború idején Hitler ügynöke, a náci vezető jóvoltából a megszállt Norvégia vezetője lett, és később háborús bűnösként kivégezték. Nyilván ehhez a hagyományhoz nyúlnak vissza bizonyos csoportok - tette hozzá, és kijelentette, ilyen jellegű bűncselekményt még egy szélsőséges párt sem vállalhat.

Jeszenszky Géza elmondta: a 2001-es, Egyesült Államok elleni terrorista merényletek után az egyik alapvető reakciója abban a latin mondásban volt összegezhető, hogy hodie mihi, cras tibi (ma nekem, holnap neked). A professzor - aki 1998 és 2002 volt washingtoni nagykövet - azt mondta: ez nem azt jelenti, hogy mindenki fenyegetve van, hanem, hogy minden országgal megtörténhet ilyesmi, mindenki áldozat lehet, akárhogyan gondolkozik és viselkedik. "Éppen ezért itt egy teljesen közös, egységes világálláspontra van szükség az ilyen gondolatokkal, viselkedéssel szemben" - fejtette ki.

"Jó lenne, ha a felháborodás eljutna a világ olyan pontjaira is, ahol más indítékból, ellenkező ideológiák alapján, de hasonló cselekményeket hajtanak végre" - mondta, és utalt arra, hogy naponta hallani ártatlan áldozatok tucatjait követelő öngyilkos merényletekről Iraktól Izraelig.

Jeszenszky Géza a szenzációt jelentő norvég merényletek kapcsán megemlítette a média felelősségét is. Kifejtette, nem arról van szó, hogy az ilyen eseteket a sajtó népszerűsíti vagy támogatja, de vannak olyanok, akik a saját életüket sem kímélve úgy akarnak híressé-hírhedtté válni, hogy rombolnak.

Magánvéleményként megjegyezte: Európának szerinte felül kellene vizsgálnia azt a ma általános elvet, hogy nincs halálbüntetés. Elmondta, hogy ő személy szerint pártolja ezt az "igenis elrettentő" büntetésnemet, szerinte az embereknek annak tudatában kellene felnőniük, hogy aki életet vesz el, az megérdemli, hogy elvegyék az életét.

A leendő oslói nagykövet tiszteletre méltónak nevezte Jens Stoltenberg norvég miniszterelnök azon nyilatkozatát, hogy országában a véres merényletek dacára is meg kell őrizni a társadalom nyitottságát és az átláthatóságot. Ez a nyilatkozat Jeszenszky Géza szerint az elvhűség jele, és megállapította, nem az elvről, hanem annak megvalósításáról érdemes vitatkozni.

Azt mondta, a félelem nélküli nyitottság megőrzése mellett is mindent meg kell tenni a megelőzés érdekében. Helyes fenntartani egy olyan nyitottságot, mint a szabad belső utazást lehetővé tevő schengeni rendszer, de nem lehet kijelenteni, hogy nincs szükség a gyanús emberek, mozgalmak megfigyelésére - mondta a leendő norvég nagykövet.