Bill Clinton korábbi demokrata párti elnök felesége, Barack Obama hivatalban lévő elnök egykori vetélytársa a külügyminiszteri tisztségbe 2009 elején történt beiktatása után hamarosan az Obama-kormányzat egyik legbefolyásosabb tagjává vált, de már nyilvánosan jelezte, hogy (Obama újraválasztása esetén) nem akar újabb négy évig külügyminiszter lenni.

Néhány tisztségviselő név nélkül úgy nyilatkozott, hogy az amerikai külügyminiszter érdeklődik a Világbank elnöki tisztsége iránt, amennyiben annak jelenlegi birtokosa, az amerikai Robert Zoellick megbízatása végén, 2012 közepén távozna az ENSZ szakosított intézményének éléről.

A Clintont jól ismerő egyik tisztségviselő elmondta, hogy az amerikai külügyminiszter szeretné megszerezni a Világbank elnöki tisztségét, amit egy másik tisztségviselő megerősített. Egy harmadik tisztségviselő pedig hozzátette: Obama már támogatásáról biztosította Clinton "szerepváltását".

Egyelőre nem tudni, hogy az amerikai elnök hivatalosan is beleegyezett-e Clinton jelölésébe. A Világbank elnökét formálisan a szervezet 187 tagállama választja meg.

A Fehér Ház cáfolta az értesülést. Jay Carney fehér házi szóvivő "teljesen tévesnek" nevezte a hírt.

Philippe Reines, Clinton szóvivője is cáfolta, hogy az amerikai külügyminiszter a Világbank elnöke szeretne lenni, illetve erről tárgyalt volna a Fehér Házzal, vagy elfogadná a tisztséget.

Az ügy ismerői azonban, miután értesítették őket a fehér házi és külügyminisztériumi cáfolatokról, ismét megerősítették az értesülés helytállóságát a Reuters hírügynökségnek.

Az állítólagos tárgyalások kiszivárgása árthat Clinton külügyminiszteri tevékenységének, ha hátralévő hivatali idejében "béna kacsaként" tekintenek rá. A megbeszélések időzítése azonban nem szokatlan, tekintve, hogy az Egyesült Államok azt fontolgatja, támogassa-e a Világbank testvérszervezete, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatói tisztségére pályázó Christine Lagarde francia pénzügyminisztert.

Az IMF vezetője eddig mindig európai, a Világbanké pedig amerikai volt. A fejlődő országok mostanában vehemensen támadják ezt a gyakorlatot. Az Egyesült Államok nyilvánosan még nem biztosította támogatásáról Lagarde IMF-vezérigazgatói jelölését, bár sokan erre számítanak.

Az IMF-et és a Világbankot még soha nem vezette nő.