Az EU soros elnökségét ellátó Magyarország belügyminisztere elnököl az uniós országok belügyminisztereinek rendkívüli tanácskozásán, amelyen áttekintik, miként érinti az észak-afrikai menekülthullám a belső határellenőrzést kiiktató schengeni rendszert.

"A dán kollégák betartják a jogszabályokat. Ez az intézkedés, a mélységi ellenőrzés minden ország lehetőségei között megvan, ezt most bevezették" - jelentette ki Pintér a tanácskozásra érkezve.

Claus Hjort Frederiksen dán pénzügyminiszter szerdán közölte, hogy felújítják a vámellenőrzést a Németországgal és a Svédországgal közös határ térségében.

"Az elmúlt években azt láttuk, hogy növekszik a határok átjárhatóságával összefüggő bűnözés" - indokolta a lépést, amely azonban szerinte a schengeni megállapodás keretein belül marad.

Brüsszeli források szerint az Európai Bizottság szakértői már tanulmányozzák az új dán intézkedést abból a szempontból, hogy az megfelel-e az uniós előírásoknak.

Az MTI uniós forrásból úgy értesült, hogy a dán hatóságok nem tervezik a személyi okmányok ellenőrzését a határon, hanem csupán azt a gyakorlatot kívánják felújítani, hogy a határtól meghatározott távolságon - állítólag 30 kilométeren belül - a vámosok átvizsgálhatják az autók rakományát.

A csütörtöki EU-belügyminiszteri tanácskozás fő napirendi pontja annak az európai bizottsági javaslatnak a megvitatása, miszerint abban az esetben, ha rendkívül nagy migrációs nyomás nehezedik valamely uniós országra, akkor - végső eszközként, szigorú feltételekhez kötve, korlátozott időre, közösségi döntéshozatallal - ismét be lehessen vezetni a határellenőrzést a schengeni övezethez tartozó országok egymás közti, belső határain.

Pintér Sándor azon felvetésre, miszerint uniós források azt közölték, hogy a sok visszaélés miatt napirenden van a nyugat-balkáni országokkal kötött vízumliberalizációs előírások felfüggesztési záradékkal történő ellátásának javaslata, közölte: hivatalosan ilyen megkeresés a magyar EU-elnökséghez nem érkezett.

Elmondta ugyanakkor, hogy a korábbi hónapokban tárgyalásokat folytatott többek közt a szerb belügyminiszterrel, és megállapodtak abban: Magyarország és Szerbia közös határellenőrzési pontot állít fel, "annak érdekében, hogy szűrni tudjuk közös elvek alapján azokat, akiknek várhatóan már nincs visszafelé jegyük, vagy nincs visszafelé út biztosítva".