A közösen tartott sajtótájékoztatón Schmitt Pál hangsúlyozta: ahhoz, hogy Európának a második világháborút követő mesterséges szétszakítottsága végképp megszűnjön, a nyugat-balkáni országok teljes integrációjára van szükség.

"Õszintén bízunk benne, hogy az Európai Unió (EU) még ebben az évben dönt Szerbia tagjelölti státusáról, és megkezdődhetnek a tárgyalások" - mondta a magyar köztársasági elnök, aki szerint Szerbia mintegy öt év alatt válhat az EU teljes jogú tagjává.

Boris Tadic megköszönte Magyarországnak az integrációs folyamatban nyújtott - mint fogalmazott - "nagyon konkrét" segítséget.

A magyar köztársaság elnök azt mondta, hogy intenzívvé kell tenni a szerb és a magyar tudományos akadémia vegyes bizottságának munkáját, hogy feltárjanak mindent, ami a második világháború alatt történt (a szerbiai magyar kisebbséggel).

Magyar újságíróknak nyilatkozva ehhez hozzátette: a valóság feltárása után lehetővé kell tenni, hogy a két ország a legmagasabb - államfői vagy miniszterelnöki - szinten főhajtással, esetleg emlékműállítással, illetve kölcsönös bocsánatkéréssel zárja le a történelem e fejezetét.

Boris Tadic szerint a tavalyi év végén megalakult akadémiai testületnek fel kell tárnia mindent, ami a második világháború idején történt, és a tudományos kutatás végén meg kell az adni az áldozatoknak a végtisztességet.

Schmitt Pál szerint a történelem során "a két ország sokszor állt egymás mellett, ezen vagy azon az oldalon, de a csillagok soha nem álltak olyan jól, mint most". A szerb államfő ezzel kapcsolatosan úgy fogalmazott, hogy korábban a két ország történelmi kapcsolatai "ide-oda hullámzottak", de jelenleg a két ország politikai kapcsolatai a legmagasabb szinten vannak.

A magyar köztársasági elnök megköszönte partnerének, hogy Szerbiában elfogadták a kisebbségi nemzeti tanácsokról szóló törvényt, amely elősegíti a Szerbiában élő magyarok identitásának megőrzését. A szerb államfő hangsúlyozta, hogy ő mindig is az etnikai közösségek és kisebbségek jogainak a védelme mellett szállt síkra.

"Ez Szerbia elvi álláspontja, és egyik sarokköve regionális politikájának" - mondta Tadic, aki szerint országa folytatni kívánja ezt a politikát, s a lehető legjobb körülményeket kívánja megteremteni minden polgár identitásának megőrzéséhez.

"Rendkívül fontos ügyelni az etnikai közösségek és kisebbségek nyelvének és írásának megőrzésére, az oktatási rendszerre. A lehető legszélesebb körű jogokat és normákat kell biztosítani, amikor a térségben élők kultúrájának és identitásának a védelméről van szó" - hangoztatta Tadic.

A szerb elnök reményét fejezte ki, hogy az új magyar alaptörvény elfogadása után Magyarországon olyan jogszabályok meghozatalára kerül sor, amelyek a jövőben is oltalmazni fogják az ott élő kisebbségek jogait.

Schmitt Pál tájékoztatta tárgyalópartnerét a magyar uniós elnökség prioritásairól, és mindkét államvezető beszélt a két ország gazdasági együttműködésének fejlesztéséről. Egyetértettek abban, hogy fejleszteni kell a két országot összekötő út- és vasúthálózatot, s különösen szükség van a határ menti térség fejlesztésére.

A magyar köztársasági elnök megköszönte partnerének, hogy "a sajátjának tekinti" a Duna Stratégiát. Boris Tadic azt mondta: minden Magyarországról érkező befektetést szívesen látnak Szerbiában.

Schmitt Pál magyar újságíróknak elmondta, hogy a négyszemközti megbeszélésen felvetette "a temerini fiúk" ügyét is. Azt mondta a szerb elnöknek, hogy a hat évvel ezelőtti bírói döntés nem volt arányos a vétség súlyával. Rákérdezett, hogy Boris Tadic kíván-e élni a kegyelem lehetőségével. A magyar államfő szerint Tadic azt mondta, hogy "fontolgatja" ezt, s az öt elítélt közül kettő esetében felmerülhet a kegyelem, de a közeli jövőben - egy-két hónapon belül - erre nem kerülhet sor.

Az öt temerini fiatalt hat évvel ezelőtt ítélték el esetenként tíztől tizenöt évig terjedő börtönbüntetésre gyilkossági kísérlet vádjával, mert különös kegyetlenséggel megvertek és megaláztak egy szerb férfit. Az ítélet súlyossága megdöbbenést keltett a délvidéki magyarság körében, s budapesti politikusok is közbenjártak az ítélet enyhítése, illetve az elnöki kegyelem érdekében.

A Boris Tadiccsal folytatott tárgyalások után Schmitt Pál megbeszélést folytatott Mirko Cvetkovic miniszterelnökkel és Slavica Djukic-Dejanovic parlamenti elnökkel. Pénteken a magyar köztársasági elnök a Vajdaság székvárosában, Újvidéken tárgyal a tartományi vezetőkkel, illetve felkeresi Szabadkát is.