A csaknem háromszáz meghívott vendég előtt tartott előadásában a magyar kormányfő a többi között kiemelte, hogy Németország erősödése, gazdasági fejlődése és befolyásának növekedése egybeesik a magyar nemzetpolitikai célokkal. Magyarország a német befektetőket hosszú távú partnernek tekinti - hangsúlyozta a miniszterelnök, utalva arra: látogatásának célja az is, hogy kedvet csináljon a további német befektetésekhez. Az előadást pódiumbeszélgetés követte, amelyen a kormányfő mellett részt vett három, Magyarország iránt immár hagyományosan elkötelezett német vállalat, az Audi, a Bosch és a Knorr Bremse elnöke, illetve regionális igazgatója.

A Deutsche Bank elnöke megnyitójában kiemelte azt is, hogy a német beruházók elégedettek a magyarországi befektetési környezettel, amit a legutóbbi felmérések egyértelműen bizonyítottak. Utalt arra, hogy a megkérdezett, Magyarországon jelen lévő német vállalatok, illetve cégek több mint 80 százaléka ma is ugyanolyan szívesen ruháznak be az országban, mint korábban. Szavai szerint ugyan ez vonatkozik a Deutsche Bankra is, amely 1990 óta rendelkezik képviselettel Magyarországon.

A bankelnök méltatta a magyar uniós elnöki tevékenységet is, kiemelve, hogy az ország rendkívül nehéz időben vette át a stafétabotot. Úgy értékelte, hogy az Európai Unió előtt álló kihívásokkal szemben a magyar elnökség helyes lépéseket tett.

Az elnöki tevékenység volt Orbán Viktor előadásának egyik fő témája is. A miniszterelnök úgy értékelte, hogy az elmúlt időszakban az unió veszített világgazdasági súlyából, a tagországok államadósságainak mértéke rendkívül magas, a foglalkoztatási aktivitási ráta pedig kimondottan alacsony, az uniós átlag 65 százalék körül van, míg az Egyesült Államoké 75, Kínáé pedig 80 százalék. Tovább súlyosbodtak a demográfiai problémák is - mutatott rá a miniszterelnök.

Orbán Viktor hangsúlyozta: a magyar elnökség ezért abból indult ki, hogy szembe kell nézni ezekkel a problémákkal, és ez határozta meg programjának összeállítását. Ennek kapcsán a többi között utalt a nemzetgazdaságok gazdasági kormányzásának összehangolását célzó jogszabályok kidolgozására, az euró megvédésére, az európai egységes energiapiac létrehozására. A célok között kiemelte még a bővítés folytatását, ennek kapcsán a Horvátországgal való csatlakozási tárgyalások befejezését, valamint a schengeni bővítés tető alá hozását Bulgáriával, illetve Romániával. Megemlítette még az egységes európai romastratégiát, valamint a demográfiai kérdések kezelésének keretében a családok védelmét.

A kormányfő hangsúlyozta: az uniónak mérlegelnie kell, vajon az előtte álló kihívásokra úgy ad-e választ, hogy az integráció területén visszalép, vagy inkább tovább folytatja az előrehaladást. Orbán Viktor utalt arra, hogy egyértelműen az utóbbi híve.

A miniszterelnök hangsúlyozta azt is, hogy a Magyarország előtt álló kihívások nem választhatók el az unió előtt álló kihívásoktól. Emlékezetett arra, hogy 2008-ban Magyarország volt az első összeomló gazdaság az Európai Unióban. Az összeomlás következményeként a nemzeti össztermék egy év alatt 7 százalékkal csökkent, a magyar-német kereskedelmi kapcsolatok pedig 30 százalékkal estek vissza. Magyarország - mint fogalmazott - teljes bizalomvesztést szenvedett mint külföldön, mind belföldön.

Ebből kiindulva az általa vezetett kormány legfőbb feladatának a miniszterelnök a pénzügyi konszolidációt, a költségvetés szanálását nevezte. Hangsúlyozta, hogy kormánya hozzákezdett az ország teljes átszervezéséhez. Felismerte ugyanis, hogy az addigi struktúra alkalmatlan arra, hogy Magyarországnak az unión belül versenyképes gazdasága legyen - tette hozzá a miniszterelnök, ismertetve az azóta hozott intézkedéseket.

A magyar kormányfő részletesen szólt a német-magyar gazdasági kapcsolatokról. Üdvözölte, hogy a német ipar, a német vállalatok Magyarországot hosszú távú telephelynek, hosszú távú termelési, illetve beruházási helyszínnek tekintik. Kiemelte azt is, hogy a német befektetőket Magyarországon kifejezetten kedvelik. Örvendetesnek nevezte, hogy a legfőbb európai gazdasági húzóágazatok, a járműipar, illetve távközlés és informatika terén a német cégek rendkívül aktívak Magyarországon. Mindennek kapcsán hangsúlyozta annak jelentőségét, hogy a korábbi, 30 százalékos kereskedelmi csökkenés immár a múlté, és sikerült visszatérni a korábbi helyzethez.

Orbán Viktor hangsúlyozta: "Minél erősebb a német export, minél erősebb a német gazdaság, minél nagyobb a német kereskedelmi többlet, az annál jobb a magyar gazdaságnak." Ezzel összefüggésben pedig a két ország közötti stratégiai partnerséget említett.