Immár százötven eurós, mai árfolyamon közel negyvenezer forintos pénzbírságra számíthat, és egy állampolgársági képzésen is részt kell venni annak a nőnek, aki arcát teljesen elfátyolozva lép az utcára Franciaországban. A tavaly szeptemberben elfogadott, és az Alkotmánytanács által is jóváhagyott törvény ugyanakkor elsősorban a nők "rabszolgaságának" a megszüntetését tűzte ki célul, a politikusok ugyanis meg vannak győződve arról, hogy a legtöbb elfátyolozott nő kényszerből hordja a ruhadarabot.

Ez a magyarázata annak, hogy a jogszabály sokkal szigorúbb azokkal, akik a Közel-Keleten és Észak-Afrikában "divatos" nikáb, vagy az Afganisztánban ismert burka viselésére kényszerítenek egy nőt. Az elkövetőt az ilyen cselekedetért egy év börtönre és harmincezer eurós, azaz közel nyolcmillió forintos pénzbüntetésre ítélhetik.

A büntetési tétel duplázódik abban az esetben, ha kiskorú kényszerítéséről van szó, és ez még abban az esetben is érvényes, ha a szóban forgó lánynak csak otthon kell a fátylat felöltenie. A törvény ellen szélsőséges muzulmánok egy kis csoportja a hétvégén engedély nélküli tüntetést tartott Párizsban, és azon elfátyolozott nők is részt vettek.

Ami érthető, hiszen a burka- és nikáb-pártiak immár hónapok óta azt igyekeznek kommunikálni, hogy a szóban forgó hölgyek önként takarják el magukat, legtöbbször férjük iránti szeretetből. Amióta a probléma napirendre került, a médiában rendszeresen lehet ilyen üzenetű interjúkat látni, igaz azok általában a muzulmán hitre áttért francia asszonyoktól származnak - már ha hinni lehet a teljesen eltakart arcú nyilatkozóknak.

Meglepő ugyan, de a belügyminisztérium felmérése szerint a Franciaországban élő, magát elfátyolozó mintegy kétezer nő kétharmada francia származású, kilencven százalékuk negyven évnél fiatalabb, és zömében nagyvárosokban élnek.

A rendőrök mindenesetre máris jelezték: az első hat hónap a felvilágosításé, de azt követően is igyekeznek majd tapintatosan eljárni. Kizárt például, hogy a nyílt utcán levetkőztessenek egy szabálysértésen ért nőt.