Az EP állampolgári, bel- és igazságügyi bizottsága még tavaly októberben bízta meg Járóka Líviát a romák társadalmi befogadásával kapcsolatos uniós stratégiáról szóló előterjesztés kidolgozásával.

A most benyújtott tervezet rámutat arra, hogy az európai romák társadalmi kirekesztettségét nem kizárólag a hátrányos megkülönböztetés, hanem számos történelmi-gazdasági tényező kölcsönhatása okozza.

Bár a rasszizmus és a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem elengedhetetlen a befogadó társadalom építéséhez, a diszkriminációellenes intézkedések önmagukban nem képesek előmozdítani a romák társadalmi befogadását, mivel kirekesztésüket elsősorban egyéb történelmi és gazdasági tényezők határozzák meg - véli a néppárti EP-képviselő. Szerinte a romák kilátástalan életkörülményeinek enyhítését célzó uniós erőfeszítéseknek nem elég az általában vett szegénység felszámolására törekednie, hanem a szegénység egy speciális formájával, a rendszerváltásokat és gazdasági átmeneteket követően kialakult, földrajzilag koncentrált falusi és külvárosi mélyszegénységgel kell felvennie a harcot. A szegénység e formája az európai romák többségét közvetlenül, vagy közvetve érinti.

A munkadokumentum felhívja a figyelmet a nyomor erős területi jellegére, azaz a mélyszegénységnek a legtöbb tagállamban tapasztalható földrajzi koncentrációjára - arra, hogy egyes leszakadó kistérségekben a legkülönbözőbb társadalmi hátrányok, mint például az alacsony iskolai végzettség, munkanélküliség, alacsony várható életkor, egyaránt kimutathatóak. A képviselő olyan összeurópai válságtérkép megrajzolására tesz javaslatot, amely a legalapvetőbb jellemzői alapján méri fel és határolja be a statisztikai és szakpolitikai-tervezési szempontból egyelőre "láthatatlan" válságterületeket.