Infostart.hu
eur:
365.2
usd:
325.16
bux:
143326.2
2026. október 22. csütörtök Előd

Liberális-szélsőjobb kormánykoalíció alakulhat Hollandiában

Elsőként a szélsőjobboldali Szabadságpárttal (PVV) kíván esetleges koalíciós esélyekről konzultálni a szerdai választásokon győztes liberális párt (VVD) Hollandiában - jelentette be Mark Rutte, a VVD miniszterelnök-jelöltje pénteken.

A voksoláson legtöbb szavazatot elnyerő Néppárt a Szabadságért és Demokráciáért vezetője Beatrix királynőhöz látogatott, aki a pártvezetőkkel folytatott egyeztetéseket követően várhatóan informátori - koalícióalakítási - feladattal bízza majd meg őt.

Rutte ezt követően bejelentette, hogy megvizsgálja a szövetségre lépés lehetőségét az (iszlámellenes nézeteket valló) Szabadságpárttal, tekintetbe véve, hogy legnagyobb számban ez az erő növelte jelenlétét a parlamentben. Hozzátette, a megbeszélésen elsősorban azt vizsgálja meg, van-e esély arra, hogy a populista Geert Wilders pártjával közösen gyorsítani tudják a holland gazdaságnak a nemzetközi gazdasági válságot követő talpra állását.

A szerdai választásokat követően - egyáltalán nem meglepő módon - egyértelművé vált, hogy az országban legalább hárompárti koalíciót kell alakítani a többségi kormányzáshoz. Az alakítás sokesélyes, de az szinte bizonyos, hogy a VVD-nek jelentős engedményeket kell tennie szigorú gazdaságpolitikai terveiből ahhoz, hogy más erőket megnyerjen szövetségesnek.

A nem hivatalos végeredmény szerint a 150 fős parlamenti alsóházba a VVD 31, a PVV 24 képviselőt küldhet. A VVD 9, a PVV 15 hellyel növelte mandátumainak számát. A többi párt közül a szociáldemokrata Munkapárt (PvdA) 30, az eddigi legnagyobb erő, a Kereszténydemokrata Tömörülés (CDA) 21, a Szocialista Párt (SP) 15, a baloldali liberális Demokraták 66 (D66) 10, a környezetvédő GroenLinks 10 mandátumot nyert.

A PvdA vezetője, Job Cohen korábban már jelezte, hogy egyelőre nehezen tartja elképzelhetőnek a koalíciós együttműködést a győztes liberálisokkal programjaik jelentősen eltérő hangsúlyai miatt. Pénteken úgy nyilatkozott, egyetért azzal, hogy a VVD először Wilderséknél puhatolózzon, jóllehet egy ilyen szövetség a Munkapártnak nem igazán lenne ínyére.

Wilders már a választás éjszakáján közölte, hogy pártja benne kíván lenni az új kormányban.

Erre ugyanakkor elemzők még mindig nem látnak túlságosan nagy esélyt, különös tekintettel a szabadságpárti vezető éles bírálatokat kiváltó bevándorlásellenes nézeteire.

Ráadásul ha Wilders meg is győzné Ruttét, még egy harmadik pártot is meg kellene nyerniük a koalícióhoz, ami tovább csökkenti a sikeres tárgyalások esélyét.

Címlapról ajánljuk

Matolcsy György őrizetbe vétele után körözik Matolcsy Ádámot, a fiát is

Miután őrizetbe vették Matolcsy Györgyöt, a Magyar Nemzeti Bank volt elnökét, a fia, Matolcsy Ádám is feltűnt a rendőrség körözési listáján. Az ügyészség korábban közölte: szerdán két embert vett őrizetbe a főügyészség, és két ember ellen nemzetközi elfogatóparancs kiadását indítványozta. Előzőleg gyanúsítottként hallgatták ki Matolcsy Györgyöt és bűntársait. A letartóztatásról várhatóan pénteken dönt a bíróság.
A jövőnkről is gondoskodik a Gránit app (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

A jövőnkről is gondoskodik a Gránit app (x)

A Gránit Bank ügyfelei már a bank mobilalkalmazásából is megnyithatják, valamint kezelhetik egészségpénztári számlájukat. Ezzel a pénzintézet bármikor és bárhol elérhetővé teszi az egyik leginkább népszerű öngondoskodási formát és annak előnyeit.
Megfázott a forint

Megfázott a forint

Kora délutánra 365,7-ig gyengült szerdán a forint az euróval szemben, a dollár pedig 326 forintra, így a magyar deviza a kedd reggeli 362,4-es szint óta szinte megállás nélkül veszített értékéből. Igaz, délután óta a gyengülés megállt, de fordulat nem következett be, enyhe mínuszban oldalazik a forint. A hazai fizetőeszközre nehezedő nyomást egyszerre fűti a romló nemzetközi hangulat – a francia tízéves hozam 24 éves csúcsra, 5 százalékra ugrott, emelkednek az amerikai hozamok, és újra drágul az olaj és a gáz – és a költségvetés bejelentése utáni piaci átpozicionálás. Közben Kármán András pénzügyminiszter Reutersnek adott interjút: a tárcavezető akár 2032-es euróbevezetésről beszélt, az ERM-2-be lépéssel kapcsolatban azonban óvatosan fogalmazott.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×