Infostart.hu
eur:
385.09
usd:
331.62
bux:
120679.89
2026. január 16. péntek Gusztáv

Hogyan szabadult fel Angela Merkel?

Az antiszemitizmus minden formája ellen történő fellépés az egész társadalom kötelessége a német kancellár szerint. Angela Merkel a Süddeutsche Zeitung szombati számában, a második világháború befejeződésének 65. évfordulója kapcsán megjelent interjúban elmondta: "május 8. Németország és Európa nemzetiszocializmus alól történt felszabadulásának napja".

Angela Merkel a Süddeutsche Zeitung szombati számában, a második világháború befejeződésének 65. évfordulója kapcsán megjelent interjúban hangsúlyozta, hogy az antiszemitizmus elleni harc az egész társadalmat érinti, még akkor is, ha az emberek túlnyomó többsége nem antiszemita.

"Én magam mindig az antiszemitizmus ellen fogok harcolni" - jelentette ki a német kancellár, utalva arra: ezen az sem változtat, hogy gyakran kap olyan szidalmazó leveleket, amelyekben a többi között "a zsidók világméretű összeesküvésének bábjaként" bélyegzik meg.

Merkel - aki vasárnap részt vesz a Győzelem Napja alkalmából Moszkvában rendezendő ünnepségeken - figyelmeztetett arra, hogy az antiszemitizmus több formában jelentkezik. Ennek kapcsán első helyen említette a holokauszttagadást, a többi között azt az állítást, hogy a zsidók szisztematikus megsemmisítése egyáltalán nem volt szisztematikus. Vagy példaként hozta fel azt a nézetet, hogy Németországban a zsidó óvodák, a zsidó iskolák, a zsinagógák és más zsidó létesítmények rendőri védelmére Izrael politikája miatt van szükség.

Németország kancellárja a leghatározottabban elutasította, hogy a holokausztot bármi mással egyenlőnek tekintsék. "Véleményem szerint megengedhetetlen minden formája annak, hogy a holokauszt egyedülálló és semmivel össze nem hasonlítható tényeit bármi mással egy lapon említsék" - hangsúlyozta Angela Merkel. A kancellár hangsúlyozta, hogy "a holokauszt egyedülállósága" része történelemfelfogásának.

Az újság kérdésére válaszolva Merkel határozottan elutasította azt is, hogy a katolikus egyház antiszemita lenne. A Pius Testvériség holokauszttagadó püspökeivel kapcsolatos vitára utalva úgy értékelte, hogy a kérdésről annak idején világos és tisztázó vita folyt. Meggyőződésének adott hangot: XVI. Benedek pápa arra törekszik, hogy az egyházak közötti párbeszéd útján temessék be a zsidókkal kialakult árkokat.

Angela Merkel a múlttal való szembenézést, a múlt feldolgozását rendkívül fontosnak nevezte. A múlt feldolgozásában - mint emlékeztetett - maga is részt vett és részt vesz. A kancellár ennek kapcsán hangsúlyozta: csakis akkor lehet hatékonyan fellépni az antiszemitizmus ellen, ha feltárják, hogy az milyen mértékben terjedt el a lakosság körében.

A német kancellár hangsúlyozta az emlékezés és a fiatalok felvilágosításának szükségességét is. Felhívta a figyelmet arra, hogy egyre kevesebb a túlélő. Úgy vélekedett, hogy Németországnak ebből fakadóan is komolyan kell vennie az áldozatokkal szembeni, soha el nem évülő felelősségét. Ebből következik ugyanakkor a történelem megismerésének különleges felelőssége is - hangsúlyozta a kancellár, aki szerint a történelem "bagatellizálása" annak nem megfelelő ismeretéből is adódhat.

A Süddeutsche Zeitung kérdésére válaszolva Angela Merkel kijelentette, hogy május 8. számára egy szörnyű háború, milliók meggyilkolása, a holokauszt végét jelenti. "Május 8. Németország és Európa nemzetiszocializmus alól történt felszabadulásának napja" - jelentette ki a kancellár.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Trump nem Putyinban látja az ukrajnai béke fő akadályát, ukrán alakulatok estek egymásnak – Ukrajnai háborús híreink csütörtökön

Trump nem Putyinban látja az ukrajnai béke fő akadályát, ukrán alakulatok estek egymásnak – Ukrajnai háborús híreink csütörtökön

Az Egyesült Államok elnöke, Donald Trump a Reutersnek adott interjút, amelyben érdekes meglátásokat osztott meg az orosz-ukrán béketárgyalások jelenlegi helyzetéről. Súlyos ügyről számol be az Euromaidan Press nevű ukrán portál: egy rohamdandár katonái egyszerűen elrabolták egy területvédelmi alakulat tagjait és az orosz állások ellen küldték őket. A lap hangsúlyozza: az ügy világosan rámutat arra, hogy az ukrán haderőben egyre mélyebb krízis kezd kibontakozni a katonák hiánya miatt. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×