Természetes volt a szembenállás Donald Tusk lengyel miniszterelnök és Lech Kaczynski államfő között, hiszen két különböző pártot képviseltek, emellett azonban abban sem értettek egyet, milyen legyen a lengyel-orosz viszony - indokolta Tischler János történész az InfoRádió Aréna című műsorában azt, miért nem együtt utazott a két politikus a katyni mészárlás helyszínére szombaton.

Míg a kormányfő úgy gondolta, azzal, hogy engedményeket tesz az orosz félnek, eredményeket érhet el, a köztársasági elnök azt vallotta, hogy nem szabad tágítani. Számos, a vérengzéssel kapcsolatos dokumentumok tartalmát ugyanis még ma sem ismerhetik a lengyel történészek, és az oroszok azt sem hajlandók elismerni, hogy népirtás történt 1940-ben, márpedig ez alapják a kivégzettek rokonai beperelhetnék az orosz államot ming jogutódoz - magyarázta az 1956-os Intézet munkatársa.

Ezek a nézetkülönbségek vezettek oda, hogy Tusk nem szombaton, hanem már szerdán Oroszországba repült, ahol orosz kollégájával, Vlagyimir Putyinnal találkozott.

Az orosz miniszterelnök tavaly szeptemberben, a Gazeta Wyborcza című lengyel lapban írt a Katynban történtekről: emlékeztetett arra, hogy Oroszországban nem felejtették el az 1920-as orosz-lengyel háborúban elesett vörös katonákat, és az orosz fél folyamatosan emlékeztet arra is, hogy Katynban nem csupán lengyel, hanem orosz áldozatok is nyugszanak. Akkor egy lengyel és orosz történészekből álló bizottságot a közös történelem bonyolult kérdéseinek feldolgozására, ez azonban nem hozta meg az áttörést - mondta Tischler János.

A cikk megjelenése után sokan úgy vélekedtek, hogy Putyin csak a lengyel belpolitikát akartam megosztani: Tuskot magához édesgetni, az államfőt pedig eltávolítani. Arról is beszéltek, hogy Putyin ilyen gesztust elnökként sosem tett volna, ám miniszterelnökként más a kompetenciája - fejtegette az 1956-os Intézet munkatársa.

A történész szerint egyértelmű, hogy Lech Kaczynskit nem látták szívesen Moszkvában, amit jól mutat, hogy ezúttal vele együtt meghívták Wojciech Jaruzelskit is, a korábbi államfőt, aki 1981-ben bevezette a hadiállapotot Lengyelországban. Vagyis azt a politikust, aki a legnagyobb ellenfele volt a Solidaritas tábornak, amelyben ott volt a szombaton elhunyt Kaczynski is - fűzte hozzá Tischler János.