Az amerikai-orosz-francia ajánlat lényege: Irán 1500 kilogrammnyi, alacsonyan dúsított uránkészletének háromnegyedét Oroszországba szállítanák és az energiatermeléshez szükséges szintre dúsítanák. Az így nyert alapanyagból ezután Franciaországban gyártanának kutatóreaktorban felhasználható fűtőelemeket, amelyekből Teherán orvosi izotópot állíthatna elő.

A nyugati országok attól tartanak, hogy Irán békés célúnak mondott atomprogramja leple alatt nukleáris fegyver előállítására törekszik. A Nyugat emiatt elsődleges fontosságúnak tartja az iráni uránkészlet csökkentését, megelőzendő, hogy a hasadóanyagot magas fokon dúsítva Teherán nukleáris fegyver előállítására alkalmas alapanyagot hozzon létre.

Iráni politikusok azonban mélységesen rosszallották, hogy Teherán ily módon lemondjon stratégiai fontosságúnak - és az atomprogramról folytatott tárgyalásokon erős ütőkártyának - tartott uránkészlete nagy részéről. Több parlamenti képviselő is úgy vélte, országának inkább meg kellene vásárolnia a kutatóreaktorhoz szükséges uránt, mintsem külföldre küldeni jelenlegi készlete nagy részét.

Aleddin Borudzserdi, a teheráni parlament nemzetbiztonsági bizottságának elnöke, akit szombaton az ISNA hírügynökség idézett, ezt megtoldva úgy vélte: nincs garancia arra, hogy Oroszország és Franciaország az ajánlatot betartva fűtőanyagot szállítana Teheránnak az iráni uránért cserébe. Egy másik befolyásos törvényhozó, Kazem Dzsalali pedig megismételte: Irán előbb fűtőanyagot akar kapni teheráni reaktorához, mielőtt beleegyezne uránkészlete nagy részének külföldre szállításába.

Nyugati diplomaták pénteken már közölték, hogy a nyugati nagyhatalmak elfogadhatatlannak minősítik ezen iráni kérést.