Várhatóan október 10-én, Zürichben írják alá azt az egyezményt, amelynek nyomán a felek felújítják a diplomáciai viszonyt és megnyitják a határt, az egyezményt azonban még a két ország parlamentjének is jóvá kell hagynia.
A cári birodalom, majd a Szovjetunió felbomlása után független Örményország és Törökország viszonya szinte folyamatosan ellenséges volt. Törökország a vele etnikai és nyelvrokonságban álló Azerbajdzsánt támogatta a hegyi karabahi körzetért vívott, 1988-1994-es örmény-azeri háborúban.
Az örmények még mindig bocsánatkérést várnak másfél millió örménynek az I. Világháború idején történt lemészárlásáért és deportálásáért, de Törökország azt állítja, nem népirtás történt, és hogy a számot eltúlozzák. Egyes kutatók megjegyzik: többezer török család vette védelmébe az örmény árvákat az államgépezettel szemben.
Az örmény kérdés különösen kényes téma Törökország és a külvilág viszonyában: Ankarában dühösen fogadták a francia nemzetgyűlés örményekkel szimpatizáló döntését és két éve még a fő NATO-szövetséges Egyesült Államokkal is elhidegült a viszony, amikor a kongresszus felmelegítette a témát, és csak George Bush elnök sürgetésére tette azt félre. Törökországban a büntetőtörvénykönyv tiltja, hogy népirtásnak nevezzék a történteket: több török értelmiségi került miatta börtönbe, Hrant Dink örmény származású lapszerkesztőt pedig két éve agyonlőttek.
A nacionalisták mindkét országban tiltakoznak a közeledés ellen, amit az úgynevezett "futballdiplomácia" tett lehetővé. Egy évvel ezelőtt Abdullah Gül török elnök vett részt Jerevánban a két ország válogatottjának világbajnoki selejtező meccsén, októberben pedig Szerzs Szargiszjan örmény államfő viszonozza a vizitet.
Az örmény ellenzék attól fél, hogy az elnök török nyomásra engedményeket tett és Örményország kivonul a karabahi enklávéból. Török és azeri oldalon viszont ennek az ellenkezőjétől tartanak.
Egyes elemzők megjegyzik: a közeledésnek török részről lökést adhatott a 2008-as dél-oszétiai konfliktus, amely megkérdőjelezte, hogy az Oroszországgal háborúba keveredett Grúzia biztonságos energiaszállítási útvonal-e. Alternatívaként Örményország került szóba. Grúzia és Törökország között azért is feszültség alakult ki, mert török hajók a szakadár Abháziában próbáltak kirakodni.
Az EU és a NATO is tudja, és nem tűri az ilyen viselkedést