Infostart.hu
eur:
365.21
usd:
326.42
bux:
142815.52
2026. október 12. hétfő Miksa

Máris megbomlott a Jobbik egysége?

Elválhat egymástól az Európai Parlamentbe (EP) jutott három jobbikos képviselő útja. A HVG információja szerint Morvai Krisztina nem ugyanabban a képviselőcsoportban foglal majd helyet, mint a vele egy listán bekerült Balczó Zoltán és Szegedi Csanád.

A HVG információja szerint a javában zajló lázas frakcióalakítási tárgyalások oda torkollhatnak, hogy Morvai Krisztina nem ugyanabban a képviselőcsoportban foglal majd helyet, mint a vele egy listán bekerült Balczó Zoltán és Szegedi Csanád. Az EP-frakciókat elválasztó ideológiai frontvonalak egyike maga az EU létével és jövőjével kapcsolatos attitűd.

Ez idáig az uniós törvényhozás legnépesebb pártjai - a jobbközép Európai Néppárt, a szocialisták, a liberálisok és a zöldek - az integráció mélyítésének hívei voltak, a Nemzetek Európája Unió (UEN) nevű kisebb csoport azokat tömörítette, akik a közösséget pusztán kormányközi együttműködésként, minden föderációgyanús elemtől megtisztítva képzelik, s a Függetlenség/Demokrácia (Ind/Dem) névre hallgató frakcióban foglaltak helyet az egyértelműen euroszkeptikus pártok. Bár az eurofil frakciók már az Ind/Dem parlamenti jelenlétét is kínosnak érzik, még az utóbbi is igyekezett elhatárolódni azoktól a mostani választásokon előretört pártoktól, amelyekkel az euroszkepticizmust illetően közös platformon van ugyan, idegengyűlölő, rasszista retorikájuk miatt mégis szalonképtelennek számít együtt mutatkozni velük.

A szélsőjobb önálló csoporttá válását különösen megnehezíti, hogy a szóba jöhető pártok az EU-t közösen utálják ugyan, egymást viszont még annál is jobban. A Jobbik például kijelentette, hogy nem hajlandó egy frakcióban ülni az amúgy vele egyívású román és szlovák ultranacionalistákkal. A nyíltan homoszexuális holland Geert Wilders által vezetett iszlamofób PVV viszont semmiképp sem akar egy levegőt szívni a homofób és antiszemita pártokkal, mint például a Jobbik és a hozzá hasonló kelet-európai társaságok, vagy éppen a Brit Nemzeti Párt (BNP). Lapzártánkkor a szélsőjobb frakciókezdemény még csupán a BNP két, a Le Pen-féle francia Nemzeti Front három, a belga Vlaams Belang és a bolgár Ataka két-két képviselőjét volt képes felsorakoztatni, ami még a BNP-vel régi meghitt kapcsolatokat ápoló Jobbik három kiküldöttjével együtt sem elég.

Az esetleges frakcióalakítási kudarc fényében elképzelhető, hogy a nyilvános nemzetközi szereplés mindenekfelett álló céljával EP-képviselőségre tört Morvai beül egy őt befogadó frakcióba. Ilyen lehet a megmaradásáért küzdő Ind/Dem, amely felülemelkedhet a magyar képviselőnő új keletű szélsőjobbos megnyilvánulásain. Ez a fordulat egyébként megmagyarázhatja a fideszes Szájer József azon bejelentését is, hogy a pártja bizonyos kérdésekben együttműködne a Jobbikkal az EP-ben.

A HVG keddi kérdésére Nigel Farage, az Ind/Dem elnöke - egyszersmind a radikálisan euroszkeptikus Egyesült Királyság Függetlenségi Párt (UKIP) első embere - tagadta a Jobbikkal való "formális" tárgyalást, nem zárva ki ugyanakkor bizonyos folyosói alkukat.

Az Ind/Dem és az UEN egyaránt bajba került, miután tagságuk egy részét elszívni látszik a néppárti családból kilépett, új, mérsékelten euroszkeptikus frakciót összekalapált brit Konzervatív Párt. A megfelelő taglétszám itt nem volt kérdés, hiszen a brit konzervatívok önmagukban 26 képviselőt küldhetnek az EP-be, de - mint hétfőn bejelentették - 8 másik tagállam összesen 30 képviselője is csatlakozott az új formációhoz, amely így az EP negyedik legnagyobb frakciójává avanzsált, megelőzve a zöldeket, de lemaradva a liberálisoktól.

Címlapról ajánljuk
Az IMF adóreformot kér – Elemző: így állunk

Az IMF adóreformot kér – Elemző: így állunk

Drasztikus javaslatot tett a kormánynak a Nemzetközi Valutaalap (IMF), melynek szakértői kéthetes budapesti tárgyalássorozatot követően tették közzé előzetes megállapításaikat Magyarország gazdasági helyzetéről, a Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet vezetője szerint a nagy részük ismerős a hazai közgazdászoknak.
inforadio
ARÉNA
2026.10.12. hétfő, 18:00
Butor Gábor ügyvéd, adótanácsadó
Fajcsák Gábor az RSM Hungary adó üzletág vezetője
Kezdődik a harc az uniós milliárdokért: most dől el, milyen Európára és Magyarországra jut pénz

Kezdődik a harc az uniós milliárdokért: most dől el, milyen Európára és Magyarországra jut pénz

Különösen kényes pillanatban kezdődött Brüsszelben az Európai Régiók és Városok Hete, ugyanis két nappal korábban az ír elnökség bemutatta a 2028–2034-es uniós költségvetésről szóló kompromisszumos javaslatát. Ez a Bizottság eredeti tervéhez képest 8 százalékkal, 2025-ös árakon 141 milliárd euróval csökkentené a hétéves keretet, ami sem a takarékos északi tagállamoknak, sem a kohéziós forrásokért küzdő országoknak nem tetszik. Raffaele Fitto kohéziós biztos rugalmasabb és egyszerűbb fejlesztéspolitikát sürgetett, amelyben a több mint 500 program helyett 27 nemzeti és regionális partnerségi terv működne. Tüttő Kata, a Régiók Európai Bizottságának elnöke ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy a döntések egyre távolabb kerülhetnek a városoktól és régióktól, a kohéziós politikának pedig kiszámítható, elkülönített forrásokra van szüksége. A tét az, hogy a szűkülő pénzekből egy összetartóbb Európa épül-e, vagy elsősorban a legerősebb szereplők versenyképessége kap támogatást.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×