A Les Echos gazdasági napilap által közölt, a kormány által immár három hónapja ismert hiba a munka nélkül eltöltött idő téves átszámításából fakad. A francia szabályok szerint ugyanis ahhoz, hogy a nyugdíjbiztosító beszámítsa az ilyen időszakot, az érintettnek minimum 50 napon keresztül munkanélküli segélyben kellett részesülnie. Egy ilyen időszakot a nyugdíjbiztosító negyedévnyi szolgálati időnek számol el.
A huszonöt éve létrehozott és a jelek szerint alaposan csak 2008-ban ellenőrzött program azonban nem az ötvenedik, hanem már az első munka nélkül töltött naptól automatikusan elszámolta a negyedévet, ami a Les Echos szerint közel egymillió, a nyugdíjbiztosító szerint ennél lényegesen több alkalmazott számára magasabb összegeket írt jóvá, mint amennyi eredetileg nekik jár volna. Ráadásul az érintettek közül több mint 600 ezren ma is aktív dolgozók.
A Les Echos által "robbanásveszélyesnek" nevezett felfedezést a munkaügyi és a pénzügyminiszter a lehető legóvatosabban igyekszik kezelni, és egy szakértőkből álló testületet hoztak létre, melynek azt kell kideríteni, hogy miként mehetett át az ellenőrzési szűrőkön ez a tévedés, és javaslatot kell tennie arra, hogy mi legyen a jogosulatlanul kiutalt pénzzel.
Az eddigi miniszteri megnyilatkozásokból annyi máris biztosra vehető, hogy az inkriminált összeget senkitől sem kérik vissza, és az eddig tévesen jóváírt negyedéveket is csak az 1955 után születetteknél fogják felülvizsgálni és kijavítani - ami a szakértők szerint óriási munkát igényel majd.
Mindeközben a nyugdíjbiztosító a társadalom számára rendkívül költséges számítógépes "baki" következményeit számbűvészettel igyekszik kisebbíteni, mondván: a 300 millió eurós veszteség mindössze 0,02 százalékát teszi ki az elmúlt 25 évben kiutalt 1300 milliárd eurónyi nyugdíjtömegnek, ráadásul a program az esetek túlnyomó részében csupán egy negyedévet "ajándékozott" oda a szerencséseknek. A végleges adatok azonban még változhatnak.





