Infostart.hu
eur:
363.27
usd:
326.03
bux:
143453.78
2026. november 7. szombat Rezső

Moszkva még nem tudja, hogyan kezelje Obamát

Vlagyimir Putyin orosz miniszterelnök ismét értésre adta, hogy az elnökkel való hatalommegosztás ellenére bele kíván szólni a külpolitikába. A felek közti barátkozós hangnem ellenére Putyin az Egyesült Államokat bírálta a NATO grúziai hadgyakorlatáért.

Úgy tűnik, Moszkvában nem döntötték el pontosan, hogyan kezeljék az Obama-féle Fehér Házat. Az orosz külügyminiszter a múlt héten a protokoll ízű kifejezés ellenére szívélyes hangulatú látogatáson vett részt Washingtonban, és az elnök is fogadta. Barack Obamát pedig orosz kollégája, Dmitrij Medvegyev júliusban Moszkvába várja.

A felek igyekeznek nem egymás szemébe vágni, mi az, amiben nem értenek egyet, és inkább az atomfegyverek csökkentéséről szóló tárgyalások kompromisszumkészségére utalnak. A két ország együttműködhet Afganisztán kérdésében és abban, hogy fékezni próbálják az atomfegyverek elterjedését.

Még Dmitrij Rogozin, Moszkva ismerten keményvonalas NATO-nagykövete is azzal lepte meg a tudósítókat, hogy az oroszok által sokat bírált grúziai hadgyakorlat ellenére azt mondta: "a NATO, mint partner nem veszett el a számunkra".

Vlagyimir Putyin ex-elnök, most miniszterelnök azonban utódja feje felett átnyúlva, fontosnak érezte lehűteni az optimizmust. Japánba tett látogatása előtt azt mondta: a grúziai NATO-hadgyakorlat nem segíti az orosz-amerikai viszony rendezését, és "egy olyan rezsimnek nyújt támogatást, amely nyugati mércével nem minősül demokratikusnak". "Õszintén reméljük, hogy a mostani amerikai vezetők tényleg rálépnek a fékpedálra, és leállítják kapcsolatainkban a negatív folyamatokat" - mondta Putyin.

Megkerülte a főnökét

Amerika és Oroszország viszonya a tavaly nyári, kaukázusi háború jutott mélypontra, bár a neokon Bush-kormányzat és a nacionalista húrokat pengető Putyin az előző években is sokat tett azért, hogy a két ország inkább gyanakvással, mint bizalommal szemlélje egymást.

Barack Obama hivatalba lépésével és diplomáciai offenzívájával enyhült a feszültség. Az új elnök például jegelte a Moszkvát különösen irritáló rakétavédelmi pajzs ötletét, és nem forszírozza a két volt szovjet tagállam, Grúzia és Ukrajna gyors NATO-tagságát sem.

Putyin most értésre adta: nem elégszik meg azzal, hogy az ötlettől amúgy vonakodó Obama, majd a jövőben dönt arról: megéri-e a rakétapajzs. Döntés nincs, és így Oroszország összekapcsolja a stratégiai atomfegyverekről szóló tárgyalásokat a rakétavédelemmel - mondta.

Ezzel egyrészt ismét megkerülte főnökét, Medvegyev elnököt, másrészt lehűtötte a bizakodókat, hogy az év végére tető alá hozhatják a START-1 szerződést felváltó egyezményt. Úgy tűnik, Putyint nem hatja meg, hogy Obama "újra akarja indítani" a viszonyt, és egyelőre tartózkodik a vitás pontok érintésétől.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Sári Zsolt az ügynökaktákról: ne a mutogatás eszköze legyen, hanem a közös történelmünk feldolgozása

Sári Zsolt az ügynökaktákról: ne a mutogatás eszköze legyen, hanem a közös történelmünk feldolgozása

A családok lehetőségeiről, a fiatalok ügynökmúlthoz való hozzáállásáról, az állami vezetők esetleges érintettségéről, illetve a kormány attitűdjéről is beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Sári Zsolt, a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium Közgyűjteményekért és Örökségvédelemért felelős államtitkára.
inforadio
ARÉNA
2026.11.09. hétfő, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Sötét titkok a múzeumokban: évtizedek óta őrzött náci műkincsek nyomába erednek Európában

Sötét titkok a múzeumokban: évtizedek óta őrzött náci műkincsek nyomába erednek Európában

Negyedszázaddal követve más nagy európai országokat, Olaszország is napirendre tűzte a nácik által elrabolt műkincsek visszaszolgáltatásával foglalkozó testület felállítását. A napokban a kormányfő, Giorgia Meloni pártjának egyik képviselője a törvényhozás elé terjesztette az erről szóló jogszabálytervezetet, amelyet a miniszterelnök „civilizációs tettként” értékelt. Svájc is lépéseket tett e téren, az alpesi országban most kezdte el működését a restitúciós bizottság, irányítója Simonetta Sommaruga volt államfő, aki elismerte: országában „néha több idő kell a dolgokhoz, de ez nem jelenti azt, hogy nem történt semmi”.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×