Infostart.hu
eur:
356.4
usd:
313.97
bux:
138853.98
2026. június 24. szerda Iván

Kiderül végre, hogy megmérgezték-e Jasszer Arafatot?

Majd' öt évvel Jasszer Arafat halála után még mindig arra keresik a választ arab orvosok, hogy megmérgezték-e az egykori palesztin vezetőt. Jordánia fővárosában találkoznak ma közülük többen, köztük olyanok is, akik annak idején kezelték a politikust.

A 75 éves Jasszer Arafat 2004 októberében lett súlyos beteg Ramallahban. Innen szállították egy franciaországi kórházba, ahol november 11-én meghalt. A francia orvosok tiszteletben tartották a család kérését, így nem hoztak nyilvánosságra részleteket Arafat állapotáról, és fel sem boncolták őt.

Annyi derült ki a jelentésükből, hogy a politikus halálát "masszív agyi vérzés" okozta, amelyet a bélrendszer gyulladása, sárgaság, valamint fokozott vérzékenység és véralvadékonyság előzött meg.

Az azonban nem derült ki az AP által megszerzett orvosi jelentésből, mi okozhatta a vérrendszeri problémákat. Ezt az állapotot több minden is okozhatja a vastagbélgyulladástól kezdve a májbetegségig.

Arafat halála után azonnal megindultak a pletykák arról, hogy a politikust az izraeliek ölték meg, mert azzal vádolták, hogy miatta omlott össze a békefolyamat. A mérgezési teóriát emlegette Asraf al-Kurdi jordániai neurológus is, aki rendszeresen vizsgálta Arafatot.

Szerinte a laborvizsgálatok kimutatták, hogy a vérlemezkék száma nagyon alacsony volt Arafat szervezetében, és az orvosok kizárták, hogy ennek oka fertőzés vagy rákbetegség lett volna - a mérgezés viszont tökéletesen magyarázná a tünetet.

Arafat unokaöccse, Nasszer al-Kidva, aki annak idején megkapta a francia orvosi jelentést, szintén úgy vélekedett, hogy az egyértelmű okok hiánya miatt benne is felébredt a gyanú: "nem volt természetes" a politikus halála.

Ennek jár most utána Ammánban egy orvos csoport, köztük több olyan doktor, aki betegsége idején kezelte Jasszer Arafatot.

Címlapról ajánljuk
Boromisza Zsombor: nem a Velencei-tó vizének pótlásán, hanem a turizmus alkalmazkodásán kellene gondolkodni

Boromisza Zsombor: nem a Velencei-tó vizének pótlásán, hanem a turizmus alkalmazkodásán kellene gondolkodni

A Velencei-tó jövőjéről szóló viták gyakran a vízpótlás körül forognak, ám ez önmagában nem jelent hosszú távú megoldást – írta a Másfélfok blogon a MATE Tájvédelmi és Tájrehabilitációs Tanszékének egyetemi docense. A szakember az InfoRádióban arról beszélt, hogy az alkalmazkodás a valódi megoldás, ezért olyan turisztikai és rekreációs fejlesztésekben kell gondolkodni, amelyek figyelembe veszik a tó természetes változékonyságát.
inforadio
ARÉNA
2026.06.24. szerda, 18:00
Novák Zoltán
a Méltányosság Politikaelemző Központ projektigazgatója
Nagy technológiai eladási hullám után próbálnak magukhoz térni a tőzsdék

Nagy technológiai eladási hullám után próbálnak magukhoz térni a tőzsdék

Vegyes hangulat látszik a nemzetközi tőkepiacokon, mivel a közel-keleti feszültségek valamelyest enyhültek, de az elmúlt napok technológiai részvényeket sújtó korrekciója még nyomás alatt tartja a tőzsdéket. A hangulatot javítja, hogy az Irán és Izrael közötti konfliktus csillapodásával mérséklődtek az olajellátással kapcsolatos aggodalmak, és a Hormuzi-szoros hajóforgalma is fokozatosan normalizálódik, de továbbra is visszafogja a kockázatvállalási kedvet, hogy globális eladási hullám indult a technológiai részvényekben.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×