Az orosz eredetű Déli Áramlat gázvezeték magyarországi szakaszának megépítése és üzemeltetése lesz a feladata annak a fele-fele arányban orosz-magyar tulajdonú vegyesvállalatnak, aminek a megalapításáról együttműködési megállapodást írt alá kedden Gyurcsány Ferenc és Vlagyimir Putyin Moszkvában.

A magyar kormányfő a konzultáció után közölte: 2015. december 31-én már jöhet gáz Magyarországra a Déli Áramlatból, ami szerinte nem lesz vetélytársa az Európai Unió által preferált Nabuccónak - amit egyébként Gyurcsány Ferenc továbbra is prioritásnak tekint. A miniszterelnök azt mondta, a két gázvezeték nem lesz egymás vetélytársa, minél több forrásból, és minél több úton jön gáz, annál jobb.

Az InfoRádió által megkérdezett energiapiaci szakértő is úgy véli: hosszú távon szükség lesz mind a Nabucco, mind a Déli Áramlat gázvezeték megépítésére, mert a recessziós időszak után Európának újra megnövekszik a gázigénye, rövid távon azonban mindkét gázvezeték veszteséges lesz. Bár a tervek szerint a két vezeték 2015-re épül meg, Drucker György szerint nem biztos, hogy üzembe tudják helyezni őket a tervezett időpontra.

"Életképesebb" a Déli Áramlat

A szakértő szerint ugyanakkor a tízmilliárd euróba kerülő Déli Áramlat (amely Oroszországból szállítana gázt Európába) életképesebbnek tűnik a Nabucco uniós projektnél, amely esetében közép-ázsiai országokból érkezne a földgáz: megnyugtatóbb a források kérdése, és a gázvezeték építésében érintett államok és cégek szerepvállalásai is tisztábbak.

Kérdéses, hogy a Nabucco esetében a forrásországok (Üzbegisztán, Azerbajdzsán, Türkmenisztán) hosszú távon mennyire lennének kiszámítható és megbízható szállítási partnerek - véli Drucker György, aki szerint nehezíti a Nabucco helyzetét az is, hogy érinti Törökországot. Ankara ugyanis a gázvezeték megvalósításának feltételéül szabta, hogy Törökország komolyabb európai perspektívát kapjon Brüsszeltől. Minél inkább átpolitizált egy gazdasági kérdés, annál kétségesebb a megvalósítása - tette hozzá.

Drucker György szerint Oroszország azért tekint ellenségesen az Európai Unió által preferált Nabucco gázvezetékre, mert az EU-nak ezzel deklaráltan sem elsősorban az energiabiztonság javítása volt a célja, hanem Moszkva bevételeinek csökkentése.

A két versengő terv

A Nabucco 2004. június 24-én jött létre az osztrák OMV, a magyar MOL, a román Transgaz, a Bulgargaz és a török Botas egyenlő arányú tulajdonaként. A cél egy 3300 kilométeres gázvezeték építése Törökországból Bulgárián, Románián és Magyarországon keresztül a Bécs melletti Baumgartenig. A projektet támogatja az Európai Unió, amely az orosz földgáztól való függés enyhülését reméli tőle. A vezeték 31 milliárd köbméter gázt juttathatna évente Európába. Magyarország évente 12-14 milliárd köbméter gázt használ, Európa összesen 502 milliárdot.

A Déli Áramlat tervét 2007. június 23-án jelentették be. A legkevesebb tízmilliárd euróba kerülő vezeték Novorosszijszk kikötőjétől a Fekete-tengeren át jut el Bulgáriába, Várna környékére. A vezeték a tervek szerint mintegy 900 kilométeres szakaszon halad a tengerfenéken, a legmélyebb ponton a tengerszint alatt 2000 méteren, s e szakasz építése négy évet vesz igénybe.

Várnától szárazföldön megy tovább a Déli Áramlat, egyik ága Dél-Olaszország felé, másik ága Közép-Európa irányába, és az utóbbi ág halad át Magyarországon, az ausztriai Baumgarten felé. A tervek szerint a vezetékrendszer évi 31 milliárd köbméter gázt szállít Oroszországból Európa felé, amiből a magyar-orosz megállapodás értelmében a magyarországi ágon legalább évi 10 milliárd köbméter halad át.