Václav Havel, a Charta'77 egyik alapítója, későbbi cseh államfő, valamint a mozgalom szóvivője, Dana Nemcová csaknem azonos tartalmú levelet kapott, amelyben az állt, hogy a tervezett megemlékezés alkalmából egy diák el akarja magát égetni a Vencel téren, mert így akarja felrázni a nemzetet a "politikai letargiából" - tudósított húsz évvel ezelőtt az MTI.

Mindketten azt követően kapták meg a levelet, hogy a prágai városi hatóságok hivatalosan elutasították a megemlékezés engedélyezését, arra hivatkozva, hogy a megmozdulás sértené a közrend megzavarását tiltó, 1968-ban hozott törvényt.

Égés

A levél kézhezvétele után Havel a csehszlovák állami televízión keresztül felhívást akart intézni az állítólagos újabb öngyilkosság megelőzése érdekében. A prágai televízió azonban ezt nem volt hajlandó sugározni; a lakosság ehelyett a BBC, az Amerika Hangja és a Szabad Európa útján hallhatta a felhívást.

A levelek miatt a csehszlovák rendőrség természetesen kihallgatásra őrizetbe vette Havelt és Nemcovát. Mint Havel később elmondta, a rendőrségen - a levélre hivatkozva - nyomást gyakoroltak rá, hogy mondja le a megemlékezést. A kihallgatás után szabadon távozhattak, ám Havelt a későbbi tüntetésen letartóztatták.

"Tömeges öngyilkosság"

A csehszlovák tömegtájékoztatási eszközökben kampány bontakozott ki, hogy elejét vegyék a demonstrációnak. A Vecerni Praha egyik olvasója üzenetet intézett a Havelékhoz érkezett levél ismeretlen szerzőjéhez, aki azt a "tömeges öngyilkosságokat szervező bizottság első számú fáklyája" néven írta alá. A Vecerni Praha olvasója, Václav Janovec kandidátus drámai hangon arra szólította fel a fiatalembert, hogy "mások kétszínűsége" miatt ne kövessen el "értelmetlen és céltalan tettet".

A lap kommentárt is közölt, amely szerint "szocialista- és államellenes erők a nyugati tömegtájékoztatási eszközökön keresztül Jan Palach húsz évvel ezelőtti tragikus halálát saját céljaikra akarják felhasználni, indulatokat próbálnak ismét szítani és közvetetten hasonló tettekre bujtanak fel." A lap élesen támadta és erkölcsi zsarolással vádolta a Charta 77-et.

Ilyen előzmények után került sor 1989. január 15-én, vasárnap a prágai demonstrációra, amelyet a rohamrendőrség feloszlatott. "Prágai megfigyelők szerint a hatóságok az (1988-as) augusztusi és az októberi tüntetéseknél sokkal nagyobb rendőri erőket vetettek be, a Vencel téren páncélozott harci szállító járművet is felvonultattak" - tudósított az MTI.

Öngyilkossági kísérletre nem került sor, az erről szóló "hírek" mögött nyilván provokáció, az ellenzéki rendezvény ellehetetlenítésének szándéka állt.

"Államellenes elemek, nyugati diverzánsok"

A CTK hírügynökség közleményében "államellenes elemek néhány csoportja provokációjának" nevezte a Vencel téri tüntetést. Azt írták, hogy "a demonstrációt a nyugati diverzáns központok, illetve nyugati rádióadók, főleg a Szabad Európa és az Amerika Hangja elsősorban a Charta 77 képviselőivel együttműködve hosszú ideje készítették elő. Az állami szervek tilalma ellenére Jan Palach bölcsészhallgató értelmetlen öngyilkosságának az évfordulóját arra igyekeztek felhasználni, hogy szocialista-ellenes érzelmeket váltsanak ki és megsértsék a főváros rendjét."

A CTK közölte, hogy a rendfenntartó szervek ,,határozottan felléptek a provokátorok ellen,, és meghiúsították akciójukat, kilencvenegy embert őrizetbe vettek. A csehszlovák hírügynökség végül azt írta, hogy prágai dolgozók kérésére a népi milícia is részt vett a városközpont rendjének és nyugalmának a fenntartásában."

Havel letartóztatása

A vasárnapinál sokkal nagyobb méretű tüntetésre került sor egy nappal később a Vencel téren. Jan Palach bölcsészhallgató emlékére néhány prágai fiatal virágokat akart elhelyezni. A rendőrség ismét beavatkozott, mire fokozatosan több ezres tömeg gyűlt össze - írta 20 éve az MTI. A hatóságok ismét rohamrendőrséget, vízágyúkat és könnygázt vetett be több alkalommal, hogy szétoszlassák a "szabadságot, szabadságot" jelszót kiáltozó és ütemesen tapsoló tömeget. A rohamrendőrök sokkal többen voltak, mint előző nap.

Január 17-én, kedden már a harmadik egymást követő napon újra tüntettek a Vencel-téren. A kora délutáni órákban többezres tömeg gyűlt össze a téren, és némán várakozott. A megmozdulás során követelték a hétfőn letartóztatott Václav Havel szabadon bocsátását. A rendőrség újra vízágyút használt. Este hét óra körül a Vencel-tér középső részén ismét tömeg gyűlt össze, amelyet többszöri felszólítás után ismét vízágyúkkal és könnygázgránátokkal oszlattak fel.

A tiltakozás január 18-án és 19-én is folytatódott. Pénteken, január 20-án már különösebb erőszak alkalmazása nélkül akadályozott meg a rohamrendőrség egy újabb tüntetést a prágai Vencel téren.

Hogyan szabadulhatott ki Havel?

Újabb tüntetésre nem került sor, és Havelt sem helyezték szabadlábra. A francia külügyminisztérium február 8-án kiszivárogtatta, hogy a prágai francia nagykövet utasítást kapott: járjon el a csehszlovák hatóságoknál Václav Havel szabadlábra helyezése érdekében. Francois Mitterrand francia elnök 1988 decemberi prágai látogatása alkalmával fogadta a neves drámaírót, a csehszlovák ellenzék egyik vezéralakját - emlékeztetett az MTI.

A komoly nemzetközi tiltakozás ellenére február 21-én egy prágai bíróság bűnösnek találta és kilenc hónapi börtönbüntetésre ítélte Havelt. A vád szerint az író részt vett a januári prágai tüntetések megszervezésében.

Havel május 17-én nyerte vissza szabadságát. Feltételesen, másfél évi próbaidőre helyezték szabadlábra.