Infostart.hu
eur:
384.97
usd:
331.89
bux:
122311.2
2026. január 18. vasárnap Piroska

Ismerje meg a francia szaloncukor elbűvölő történetét!

Franciaországban nem ismerik a szaloncukrot - annak ellenére, hogy az Lyon városából származik -, ami nem csoda. Ott az édességet nem szaloncukornak, hanem Papillotte-nak nevezik, az aranyos papírba pedig nem zselét vagy cukrot, hanem hagyományosan csokoládét csomagolnak.

A szaloncukor őse az 1790-es években született meg egy kereskedői vénával megáldott mestercukrásznál, akinek Papillot volt a neve. A történet szerint a mesterember egyik inasa szerelmes volt egy gyönyörű lányba, aki a közép-franciaországi Lyon belvárosában működő cukrászműhely fölötti emeleten dolgozott, és akinek a fiatalember naponta finomabbnál finomabb apró csokoládékat ajándékozott. Az édességet előbb egy fehér cetlibe rejtette, amelyre szerelmes szavakat, olykor versrészleteket írt, majd az egészet egy újabb, ezúttal színes anyagba csomagolva adta át kedvesének.

Papillot úr azonban csakhamar rájött, hogy dézsmálják a készletét, és nyomozásba kezdett. Mint tudjuk, a szerelem elővigyázatlanná tesz, ezért a tulajdonos könnyen lefülelte inasát, és azonnal felmondott neki. A szöveges papírba csomagolt csokoládé ötletét azonban kifejezetten jónak tartotta, és azt néhány apró módosítással alkalmazni kezdte, annál is inkább, mivel a szerzői jogok helyzete kifejezetten szabályozatlan területnek számított a forradalom utáni Franciaországban.

Papillot mester azonban nem szerelmes szavakat, hanem szellemes idézeteket, vicceket, szójátékokat, találós kérdéseket nyomtatott az első lapra, amelyet a csokoládéval együtt aranyozott papírba csomagolt, és még arra is volt gondja, hogy annak széleit - a mai szaloncukor csomagolásához hasonlóan - bevagdossa. Az új termék hatalmas sikert aratott, de csak száz év múlva, 1898-ban alakult meg az első olyan cég, amely a Papillotte-ok gyártására szakosodott.

A ma is piacvezeto Révillon társaság évente 3000 tonna karácsonyi édességet állít elő, amelynek hatvan százalékát a francia piacon értékesíti. A csomagolás továbbra is kettős, a hagyományossá vált szövegek mellett olykor egy-egy papírból készült minipetárdát is elhelyeznek - ezekre a gyermekek külön vadásznak karácsonykor.

A csokoládét, illetve azok emésztését kísérő szövegek kiválasztásáról a cég által összehívott olvasóbizottság gondoskodik. Az eddigi tapasztalatok szerint Oscar Wilde, Seneca és általában a francia moralisták számítanak a legtöbbet idézett, ezért karácsony táján a leginkább olvasott szerzőknek.

Idén egy ismeretlen spanyol író meglehetősen népszerű idézete is felkerült a csokoládékra. A szöveg így hangzik: "Szavak. Ha kizárólag hasznos dolgokat mondanánk, úgy nagy csönd telepedne a világra."

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Saját mobilja van egyre több óvodásnak, tiktokozik a gyerekek háromnegyede – a magyar valóság számokban

Saját mobilja van egyre több óvodásnak, tiktokozik a gyerekek háromnegyede – a magyar valóság számokban

Egyre több óvodás gyermeknek van saját telefonja, a gyermekek 7 százaléka pedig már 4–6 évesen mobilhasználó – derült ki az NMHH reprezentatív kutatásából, amelyet 2 ezer szülő és 2 ezer 7 és 16 év közötti gyermek megkérdezésével végeztek el. A felmérés rámutat arra is, hogy a gyerekek szabadidejük egyre nagyobb részét töltik digitális platformokon, a szülők egyre passzívabbak, a mesterséges intelligenciának pedig mindenki jobban hisz a kelleténél.
inforadio
ARÉNA
2026.01.19. hétfő, 18:00
Pletser Tamás
az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője
Ursula von der Leyen csodafegyverének szánták, de könnyen egy mindent elnyelő pénztemetővé válhat

Ursula von der Leyen csodafegyverének szánták, de könnyen egy mindent elnyelő pénztemetővé válhat

Az Európai Bizottság még nyáron mutatta be a strukturális átalakítással megtervezett 2028–2034 közötti uniós forráselosztást szabályozó költségvetési javaslatát. A többéves pénzügyi keretet (MFF) elsősorban eddig a közös agrárpolitika és a kohéziós pénzek átcsomagolása miatt kritizálták, azonban most körbejárták az EU lemaradását megoldani igyekvő új Versenyképességi Alap rendszerét is, és az Európai Számvevőszék szerint több hiányosság is felmerült. Bár ezek az aggályok érthetők egy felülvizsgáló szerv szemszögéből, a reálpolitika szempontjából nem csoda, hogy az EB egyre több „rugalmasságot” hagy tervezeteiben.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×