Infostart.hu
eur:
356.15
usd:
302.47
bux:
135652.93
2026. május 7. csütörtök Gizella

Berlinbe vezetett az orosz elnök első útja

Egy hónappal hivatalba lépése után az orosz államfő Berlinbe látogatott. Ez Dmitrij Medvegyev első külföldi útja, amelyből politikai elemzők azt a következtetést szűrik le, hogy Moszkvában különleges jelentőséget tulajdonítanak a Németországhoz fűződő kapcsolatnak.

Dmitrij Medvegyev Berlinben tanácskozik Angela Merkel kancellárral, Frank Walter Steinmeier külügyminiszterrel és felkeresi Horst Köhler államelnököt is, majd - hazaindulása előtt - külpolitikai témájú beszédet mond a német politikai és gazdasági élet vezető képviselői előtt.

A kancellárral és a külügyminiszterrel folytatandó tárgyalások napirendjén szerepel a nemzetközi terrorizmus elleni küzdelem, a balkáni és a közel-keleti kibontakozás elősegítése, a klímaváltozás lassítása, továbbá az Európai Unió és Moszkva kapcsolata.

A berlini kormány szóvivője szerint Angela Merkel szóba akarja hozni az emberi jogok betartásának ügyét is, abban a reményben, hogy Medvegyev elnöksége alatt nem lesz annyi kifogás a jogtiprásra, mint Vlagyimir Putyin idején.

Az ellenzéki liberális párt vezetője, Guido Westerwelle indítványozta, hogy a kancellár "fogja szaván" Medvegyevet, aki hivatalba lépését követően nyíltságra és a demokrácia további megvalósítására tett ígéretet.

A tanácskozásokon szó lesz a gazdasági kapcsolatokról is, ugyanis Oroszország legfontosabb kereskedelmi partnere Németország. Berlinben ezzel kapcsolatban kifogásolják, hogy Moszkva bizonyos ipari ágazatokat nemzetbiztonsági szempontból különleges szektornak nyilvánított, amelyekben erősen korlátozza a külföldi beruházók lehetőségeit.

Hanganyag: Vincze András

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.05.07. csütörtök, 18:00
Molnár Judit
a Magyar Utazási Irodák Szövetségének elnöke
Eldőlt az első dominó Európában, kamatot emelt a leggazdagabb ország jegybankja

Eldőlt az első dominó Európában, kamatot emelt a leggazdagabb ország jegybankja

Csütörtökön váratlanul 25 bázisponttal 4,25 százalékra emelte irányadó kamatát a norvég jegybank, meglepve a piaci elemzők többségét, akik változatlan kamatszintre számítottak. Az erős bérnövekedés és a magas energiaárak által táplált inflációs nyomás indokolta a lépést: a maginfláció márciusban 3,0 százalékon állt, jóval a 2 százalékos jegybanki cél felett. A Norges Bank ezzel irányt váltott, miután tavaly még kétszer kamatot vágott, és további lazítást jelzett előre 2026-ra. A döntés nyomán a norvég korona erősödött az euróval szemben.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×