Infostart.hu
eur:
392.16
usd:
341.62
bux:
120787.85
2026. március 16. hétfő Henrietta

Börtönbüntetéssel számolhatnak a rabszolgatartók

Börtönbüntetés kilátásba helyezésével igyekeznek felszámolni a rabszolgaság ma is élő intézményét az északkelet-afrikai Mauritániában.

A parlament egyhangúlag fogadta el azt a jogszabályt, amely szerint tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető, akiről kiderül, hogy rabszolgát tart. A vétkesek ezen felül kötelesek lesznek kártérítést fizetni a rabságban tartott áldozatoknak.

A rabszolgaság intézménye évszázados múltra tekint vissza Mauritániában; csak 1981-ben törölték el hivatalosan, de mostanáig nem létezett olyan törvény, amely büntette volna a tovább élő jogellenes gyakorlatot.

Nehéz megítélni, pontosan milyen széles körben élt tovább az intézmény, mert rabszolgatartó és rabszolga sok esetben évtizedeken át egy háztartásban él együtt, és gyakran családtagnak tekintik egymást.

A problémával az afrikai ország két évvel ezelőtt államcsínnyel megdöntött elnöke, Mauja Uld Szid Ahmed Taja egyáltalán nem törődött, tagadta, hogy a rabszolgatartás gyakorlata tovább élne Mauritániában.

A puccsal hatalomra jutott junta vezetője, Eli Uld Mohammed Vall ezredes és az ország idén megválasztott új elnöke, Szidi Mohammed Uld Sejk Abdallahi azonban elsőbbségi kérdésnek tekintette a rabszolgaság eltörlését, utóbbi teljes mellszélességgel ki is állt a rabszolgatartást szankcionáló új törvény mellett.

Címlapról ajánljuk
Szakértő: Irán válaszcsapása mindent megváltoztathat

Szakértő: Irán válaszcsapása mindent megváltoztathat

Több mint két hete kezdett katonai akciót Irán ellen az Egyesült Államok és Izrael, az éjjel pedig újabb támadássorozat zajlott a térségben. Az amerikai elnök többször jelezte, hogy hamarosan lezárulhat a konfliktus. Szalai Mátét, a Clingendael Intézet kutatóját kérdeztük ennek esélyéről.

Elemzők március 15-ről: két nagy politikai tömböt láttunk, de nem az dönti el a választást, hol voltak többen

Ismét vita alakult ki a Fidesz és a Tisza Párt között annak kapcsán, hogy március 15-én a kormánypárti Békemeneten, vagy a Tisza által szervezett Nemzeti meneten vettek-e részt többen. A „számháború” jelentőségéről Pálfalvi Milánt, a Nézőpont Intézet elemzőjét és Horn Gábort, a Republikon Alapítvány kuratóriumának elnökét kérdeztük az InfoRádióban.
inforadio
ARÉNA
2026.03.16. hétfő, 18:00
Nacsa Lőrinc
a Miniszterelnökség Nemzetpolitikáért Felelős Államtitkára
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×