A szuperszonikus gépek versenyében a Boeing sem akar lemaradni: korábbi japán lapbeszámolók szerint egy japán ipari konzorciummal készül egy következő generációs repülőgépet kifejleszteni, amely a hangsebességnél gyorsabban repülne.

A repülő a hangsebesség kétszeresével tudna repülni, és eközben egy Concorde - amely két és fél éve történt végleges leállítása előtt szintén körülbelül ilyen sebességre volt képes - keltette zajnak csupán egy százalékát gerjesztené.

Tokió-Los Angeles öt óra alatt

A japánok azt remélik, hogy 2020-ra már piacra dobhatják a 200-300 férőhelyes szuperszonikus repülőgépet, amelynek például a Tokió-Los Angeles táv megtételéhez csupán öt órára lesz szüksége.

A Concorde utolsó menetrendszerűen közlekedő járata 2003. október 24-én szállt le a londoni Heathrow repülőtéren. A Concorde súlyos pénzügyi kudarcnak bizonyult, hiszen - jóllehet a két fejlesztő ország annak idején 200 Concorde megrendeléséről álmodott - végül összesen 14 olyan példány készült, amelyeket nemcsak próbarepülésekre, hanem kereskedelmi járatok üzemeltetésére szántak.

Ráadásul a gépekből a British Airwaysen és az Air France-on kívül egyetlen más légitársaság sem vásárolt.

Rendkívüli alkotás

Mégis osztatlan az a szakmai vélemény, hogy műszaki szempontból a Concorde rendkívüli jelentőségű ipari alkotás. Ez volt eddig az egyetlen olyan polgári repülőgép, amely a hangsebesség kétszeresével volt képes repülni, és amelynek négy - Rolls-Royce típusú - hajtóművét a harci repülőkön szokásos után-égetőkkel szerelték fel.

Hozzá hasonló sebességre a katonai gépek is képesek, de messze nem olyan tartósan, mint a Concorde, amely eddig a világ egyetlen, földrészközi távolságok megtételére alkalmas szuperszonikus repülőgépe volt.

A hangsebességnél - nagyjából 1200km/h-nál - nagyobb sebességgel repülő szuperszonikus gép először 1947-ben szállt fel a világon.