Infostart.hu
eur:
364.52
usd:
316.16
bux:
146688.57
2026. augusztus 2. vasárnap Lehel

Beszéljünk meg néhány dolgot: nem öntheti le savval, nem égetheti el

A Herouxville kanadai városkában letelepedni akaró bevándorlók "beilleszkedésének megkönnyítésére" számos szabályt hozott nyilvánosságra honlapján a városi tanács.

A testület nyilatkozatában arról tájékoztatja a bevándorlókat, hogy a településen nem lehet feléleszteni azokat a szokásokat, amelyeket származási helyükön ismertek meg.

A tájékoztató szerint Quebec tartományban teljességgel tilos nőket nyilvánosan megkövezni, elégetni elevenen, savval maratni, nemi szervüket megcsonkítani.

Ugyanakkor a nők vezethetnek autót, szavazhatnak, táncolhatnak, kitölthetnek csekket, úgy öltözködhetnek, ahogy akarnak, dolgozhatnak és lehet saját vagyonuk - derül ki a nyilatkozatból.

Andre Drouin tanácsos, aki a deklarációt javasolta, azt mondta, hogy az 1.300 lakosú város nem rasszista.

Mi várunk mindenkit, nemzetiségre, nyelvre, szexuális beállítottságra tekintet nélkül, jöjjön, éljen velünk, de időben szeretnénk tudatni, hogy miként élünk - jelentette ki.

A nyilatkozat közli azt is, hogy Herouxville-ben a fiúk és a lányok közösen edzhetnek, és az emberek csak Mindenszentek napján takarhatják el az arcukat. Ezen kívül a gyermekek nem vihetnek fegyvert az iskolába.

Nem mindenkinek tetszik

Ezt annak ellenére írta le a tanács, hogy a kanadai legfelsőbb bíróság kimondta egy szikh fiú jogát arra, hogy tradicionális tőrét viselje.

Salam Elmenyawi, a montreali muzulmán tanács elnöke szerint a kisváros önkormányzata évtizedekkel "forgatta vissza az órát".

Sokkolt, amikor az iszlámmal kapcsolatos tudatlanságot és hazug sztereotípiákat egy hivatalos dokumentumban láttam. Akik írták, nyíltan diszkriminálják a muzulmánokat - tette hozzá.

A Herouxville-i nyilatkozat egy olyan időszakban született, amikor Quebec lakosságának mintegy 10 százaléka Kanada területén kívül született.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.08.03. hétfő, 18:00
Kaiser Ferenc
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense
Valódi függetlenséget ígér a Tisza-kormány a közjogi intézményeknek – De vajon a mostani javaslatok eleget tesznek ennek?

Valódi függetlenséget ígér a Tisza-kormány a közjogi intézményeknek – De vajon a mostani javaslatok eleget tesznek ennek?

Magyar Péter kormánya megkezdte Magyarország közjogi intézményrendszerének átalakítását. Ez egyes területeken új szerveket hoz létre, másutt a meglévő intézmények vezetőválasztási, összeférhetetlenségi és felügyeleti szabályait írja át. Ezek a lépések nagyrészt ahhoz a politikai ígérethez kapcsolódnak, hogy a kormány helyreállítja a jogállamiság intézményi garanciáit. A már elfogadott és a nyilvánosságra hozott javaslatok ugyanakkor több ponton belső feszültséget hordoznak: miközben erősítik a szakmai, civil vagy intézményi jelölés szerepét, a döntő szót sok esetben továbbra is az Országgyűlés kétharmados többsége mondja ki. Ez a modell rövid távon a politikai legitimáció garanciájaként jelenhet meg, hosszabb távon azonban blokkolási lehetőséget, alkukényszert vagy újabb pártpolitikai függést teremthet. Cikkünkben azt vizsgáljuk, hogy a mostani reformok mennyiben képesek valódi intézményi függetlenséget teremteni, és milyen közjogi megoldások csökkenthetnék a későbbi politikai lefoglalás kockázatát.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×