A magyar kelepce című film a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) archívumából kapott, eddig titkosan kezelt jelentéseket használ fel annak alátámasztására, amely szerint az amerikai hírszerzés, a CIA nemcsak a Szabad Európa Rádión keresztül szította a magyar forradalmat, hanem ügynököket is átdobott Magyarországra a nyugatnémet és a brit különleges szolgálat közreműködésével.

A film szerint Frank Wisner tervezési CIA-főnöknek a szovjet tömb tagjait bomlasztó akciói nem szorítkoztak a lázító propagandára annak érdekében, hogy megfosszák a már atombombával rendelkező Szovjetuniót a Kelet-Németországban, Magyarországon, Csehszlovákiában lévő uránbányáktól.

Segítette őt Reinhard Gehlen volt hitlerista tábornok is, aki a nyugatnémet hírszerzést létrehozta, magyar részlegében összegyűjtve a "fasiszta Horthy-rendszer különleges szolgálatainak elitjét". Ennek tagjait nyugat-németországi bázisokon tanították partizánharcra, és az amerikai hadsereg hírszerzésének 1956 januári jelentése állítólag tíz partizántáborra utalt Magyarország északi részén.

Alekszandr Gorjunov, aki 1956 októberében nyomozó volt a budapesti szovjet katonai parancsnokságon, valamint Grigorij Dobrunov, aki a szovjet különleges hadtest egy hírszerző zászlóalját vezette, arra céloztak a filmben, hogy a 23-i budapesti (és miskolci) felkelés jól előkészített összeesküvés eredménye volt.

Gorjunov szerint konkrét dátumra, útvonalakra menetlevelek készültek emberek, fegyverek, lőszerek szállítására autókon, autóbuszokon, teherautókon. Dobrunov, aki egységével 24-én bevonult Budapestre, olyan ellenállásba ütközött, amit szerinte nem lehetett nem egészen egy nap alatt megszervezni.

Hírszerző-invázió

A film szerint a harcok megindulása nyomán nyugati hírszerzők egész csoportját kezdték átdobni Magyarországra. Az FSZB levéltárában őrzött, eddig titkos iratok olyan KGB-információkról adnak számot, amelyek szerint október 26-tól Magyarországon tartózkodott a nyugatnémet hírszerzés különleges csoportja, élén Rudiccsal, a németekhez 1941-ben átállt Nyikolaj Rudcsenko egykori szovjet állambiztonsági (NKVD) tiszttel.

Egy másik jelentés azt tudatta Jegorov tábornokkal, a déli hadseregcsoport katonai tanácsának tagjával, hogy a KGB adatai szerint az angol hírszerzés egy akár kétszáz fős csoport Magyarországra juttatására készül egy új T-54-es harckocsi megkaparintására.

Sőt, a film szerint az osztrák-magyar határon csatára is sor került egy behatolni próbáló fegyveres csoporttal. Legalábbis ezt próbálta alátámasztani a szovjet-ukrán belügyminisztérium 12. külön gépesített lövész ezrede (egy romániai bázisú, Magyarországon közvetlenül Ivan Szerov KGB-főnöknek alárendelt különleges alakulat) beszámoló jelentésével: eszerint egy 45 fős, géppisztolyos banda osztrák területről éjszaka támadt rá egy magyar határőrsre. De a magyar határőrök visszaverték őket, hét sebesült határsértőt elfogva.

Ugyanennek az egységnek a tagjai tartóztatták le később a jugoszláv nagykövetséget elhagyó Nagy Imre miniszterelnököt. Erről az akcióról a film vázlatrajzot mutatott be.

Nagy Imre, a gonosz

Nagy Imréről a film a legsötétebb képet festette. NKVD-ügynöki múltjáról Vlagyimir Krjucskov volt KGB-elnök, egykori budapesti szovjet sajtóattasé tanúskodott: Nagy feljelentései alapján számos magyar kommunistát végeztek ki az 1937-es sztálini megtorlások idején. Nagy, aki 1956. október 24-én még "fasiszta provokátoroknak" bélyegezte azokat, akik fegyveres lázadást kezdték, a hónap végén már forradalmároknak hívta a lázadókat, s a különleges hadtest egységeinek Budapestről való távozását győzelemként ünnepelte.

E kivonulás után Budapesten csaták kezdődtek a lázadók különböző csoportjai között. A filmben Király Béla, a Nemzetőrség egykori parancsnoka, aki "mesének" nevezte bármiféle szervezett nyugati behatoló csoport harci részvételét, beszélt a védelmi miniszterré kinevezett Maléter Pállal való ellentéteiről. "Maléter le akart tartóztatni, mert az akartam, hogy a magyar védelem fő erejévé a Nemzetőrség váljon."

A Nemzetőrség 14-20 éves kamaszokból állt, de tapasztalt tisztek irányították őket, akiket Király jól ismert még a Szovjetunió elleni háborúból - jelezték a filmkészítők, akik polgárháború megelőzésével indokolták a végleges szovjet beavatkozást.

A szovjet megmentők

"Budapesten november elején terror uralkodott. Király nemzetőrei elpusztítanak mindenkit, aki nem hajlandó engedelmeskedni Nagy Imre kormányának. Õ érti, hogy polgárháború kezdődött, és szinte nincs esélye a hatalmon maradásra. Hogy külső támogatást szerezzen, a gazdaság Nyugatra orientálását, a szovjet csapatok kivonását és a Varsó Szerződésből való kilépést ígéri" - ecsetelték.

A film erkölcsi szempontból negatívan tüntette fel Dwight Eisenhower amerikai elnököt s még inkább Joszip Broz Tito jugoszláv vezetőt.

"A magyar társadalomban máig nincs egységes vélemény arról, hogy mi történt 1956 őszén. Egyesek továbbra is azt hiszik, hogy ez forradalom volt, mások azt, hogy a CIA pénzén szervezett fasiszta lázadás, s van, aki úgy véli, hogy a szovjet tankok megmentették Magyarországot a polgárháborútól" - tették hozzá epilógusként.