Infostart.hu
eur:
353.42
usd:
309.02
bux:
143072.29
2026. július 5. vasárnap Emese, Sarolta

Elfogadták az új szerb alkotmányt

Elfogadták Szerbia új alkotmányát - jelentette be hétfő délben nem a nem hivatalos végeredményt a szerb központi választási bizottság.

A testület a voksok 98,8 százalékának összeszámolása után közölte, hogy a szavazásra jogosultak 54,19 százaléka vett részt a hét végi, kétnapos referendumon, és a voksolók 96,53 százaléka, vagyis a szavazásra jogosultak 52,32 százaléka igent mondott az új alkotmányra.

Az alaptörvény elfogadásához a választási névjegyzékben szereplők 50 százalékának plusz egy főnek a támogatása kellett.

A hivatalos végeredményt három nap múlva, november 2-án jelenti be a központi választási bizottság, a szerb parlament ülését pedig, amelyen ünnepélyesen kihirdetik az alaptörvényt, november 5-én, vasárnap tartják.

Egy megfigyelő szervezet már éjjel előre jelezte az eredményt

A tekintélyes Központ a Szabad Választásokért és Demokráciáért (CESID) vasárnap éjszaka Belgrádban tette közzé 600 szavazóhelyiség adataira alapozott becslését, amely előre jelezte az alkotmány elfogadását.

A szerb elnök és miniszterelnök már ezeknek az adatoknak a hallatán üdvözölte az új alkotmány "jóváhagyását".

Vojislav Kostunica kormányfő történelmi, országa számára új kezdetet jelentő pillanatként méltatta a referendum eredményét, hozzátéve: Szerbia világosan megmutatta, hogy meg kívánja őrizni területi egységét, és a tőle elszakadni kívánó Koszovó tartomány az ország szerves részét képezi.

Boris Tadic államfő pedig az "európai Szerbia" támogatottságát látta az új alkotmány elfogadásában, megjegyezve: politikai céljuk nem pusztán az új alaptörvény jóváhagyása, hanem az európai normák meghonosítása és végső soron az ország európai uniós csatlakozása.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.07.06. hétfő, 18:00
Kovács Erik
a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
Foggal-körömmel ragaszkodnak a magyarok a jó öreg készpénzhez – most kiderült, miért

Foggal-körömmel ragaszkodnak a magyarok a jó öreg készpénzhez – most kiderült, miért

A magyar háztartások a kiugróan magas infláció időszakában is meglepően nagy mennyiségű készpénzt halmoztak fel otthonaikban, dacolva a közgazdasági racionalitással. A Magyar Nemzeti Bank kutatásai szerint a lakosság a készpénzt elsősorban nem vásárlásra, hanem azonnal hozzáférhető biztonsági tartalékként tartja magánál, és a biztonságérzet kedvéért tudatosan lemond a lehetséges hozamokról. A jelenség mögött a gazdasági bizonytalanságtól való félelem, az állásvesztéstől való szorongás és a pénzügyi intézményekkel szembeni bizalmatlanság áll, amelyek a pandémia és az orosz–ukrán háború óta tartósan magasak. A készpénzállomány érdemi csökkentéséhez nem elegendő a pénzügyi edukáció: az intézményi bizalom erősítésére és a gazdasági kiszámíthatóság javítására is szükség lenne.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×