A vádlottak az ötvenhárom éves Patricia Dunn, aki a botrány kipattanásakor le is mondott elnöki tisztségéről, Kevin Hunsaker, a HP etikai bizottságának elnöke, valamint három magánnyomozó.
A vádpontok közüzemi cégek bizalmas információinak jogtalan megszerzése, számítógépes adatok jogosulatlan megszerzése, visszaélés személyi adatokkal, illetve szervezkedés ennek a három bűncselekménynek az elkövetésére.
A maximális büntetési tétel vádpontonként három év szabadságvesztés és tízezer dollár pénzbüntetés.
Patricia Dunn még a cég elnökeként három magánnyomozót bízott meg azzal, hogy derítse ki, hogyan szivárognak ki a sajtóhoz az igazgatósági üléseken elhangzott - üzleti titoknak minősített - információk.
Jogtalan módszerek
A detektívek mindent be is vetettek, hogy végére járjanak az ügynek. Megszerezték például 24 ember - HP vezetők és újságírók - otthoni és mobiltelefonjainak tételes híváslistáját, legtöbbször olyan módon, hogy számlatulajdonosként bejelentkezve vették rá a telefontársaságokat, hogy egy általuk megadott címre juttassák el listákat.
Az egyik nyomozó pedig egy újságíró mobil híváslistáját úgy szerezte meg, hogy az újságíró nevében fellépve töröltette annak ügyfélszolgálati jelszavát, majd ő maga jelentkezett be és új jelszót adott meg. Bizonyíthatóan legalább egy alkalommal be is lépett a telefontársaság számítógépes ügyfélszolgálati rendszerébe és letöltötte az újságíró híváslistáját.
Patricia Dunn elismerte, hogy ő adott megbízást a nyomozásra, de hozzátette: a nyomozók módszereiről csak a botrány kipattanása után szerzett tudomást. A lemondott elnök ügyvédje azt mondta: ügyfele egy jó ügy érdekében, jóhiszeműen járt el és küzdeni fog az igazáért.
Kis-Benedek József az Arénában: a moszkvai merényletet nem csak az Iszlám Állam szervezte