Infostart.hu
eur:
358.86
usd:
305.4
bux:
135899.33
2026. május 6. szerda Frida, Ivett
A dunaújvárosi Dunai Vasmű bejárata 2023. október 13-án. Ezen a napon a vasműbe látogatott Novák Katalin köztársasági elnök a Fejér vármegyében tett, kétnapos útjának második napján.
Nyitókép: MTI/Bruzák Noémi

Felmérés: sokan elköltöznének, depresziósabb lett Dunaújváros, miután bezárt a vasmű

Depressziós a hangulat a Dunaújvárosban a vasmű bezárása óta, minden ötödik helyi lakos az elköltözést fontolgatja, derült ki az Iránytű Intézet reprezentatív kutatásából. A helyiek egy új ipari beruházásban látják a jövőt, és többségük a kormánytól várja megoldást – mondta Pék Szabolcs az intézet vezető elemzője az InfoRádióban.

Dunaújváros önképében nagyon erősen megjelenik az iparváros mint öndefiníció – mondta Pék Szabolcs, az Iránytű Intézet vezető elemzője. Az intézet szeptember elején készített egy 500 fős reprezentatív kutatást a városban, azt vizsgálva, hogyan látják a helyiek a város jelenét és jövőjét a vasmű leépülése után, és hogy milyen megoldásokat tartanának kívánatosnak.

A vasmű megítélése egyértelműen pozitív, generációk kötődnek hozzá, a lakosság több mint a négyötödénél vagy családtag, vagy közeli ismerős dolgozott a vasműben.

A közhangulat nem pozitív, van egy erős bizonytalanság, félelem, a válaszadók hattizede említette ezt. Megjelenik egy erős elvándorlási szándék, minden ötödik válaszadó, a megkérdezettek 21 százaléka mondta, hogy elhagyná a várost, ami kiugró arány – hangsúlyozta Pék Szabolcs, hozzátéve: „nyilván azért könnyebb ezt egy telefonos kutatásban bemondani, mint valójában ezt meg is tenni, de azért ez egy elég magas arány, és az oka nyilván a munkalehetőségek hiánya, illetve az alacsony bérezés.”

Ez kimondottan a fiataloknál, a 40 év alattiaknál hangsúlyos, és végzettség szerinti bontásban a diplomások ugyanúgy gondolkodnak, mint a szakmunkások.

A helyiek megoldásként továbbra is az ipari – vasmű, kohászat, fémipar – vonalon képzelik el a jövőt. Viszont

az akkumulátorgyár-ellenesség nagyon-nagyon hangsúlyos, tehát akkumulátorgyárat, amit az ország több pontjára már telepítettek, nagyon nem szeretnének itt látni.

– mondta a kutató. Megjelenik ugyanis egy olyan igény, hogy az új ipar ne legyen környezetszennyező, tehát iparban gondolkodnak, de már valamilyen zöldítettebb verzióban. A vasműnél is említették, hogy komoly szennyezés volt évtizedeken keresztül.

A válaszadók abszolút többsége, 57 százaléka mondja, hogy itt a magyar kormánynak kell beavatkoznia. Csak egy jóval kisebb rész, 15 százalék szerint kellene valamilyen nagyvállalati beruházónak megoldania a helyzetet, és csak nagyjából 10 százalék gondolja azt, hogy az önkormányzatnak kellene cselekednie. Tehát leginkább a magyar kormánytól várják azt a fellépést, hogy valamilyen beruházást hozzon a városba – derül ki a felmérésből.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Május 9. az új ciklus kezdőnapja – itt a teljes menetrend, máris van egy kifogás

Szombaton alakul meg az új Országgyűlés, kétharmados többségében tiszás politikusokkal, jelentős kisebbségbe szorult Fidesz- és KDNP-frakciókkal, valamint egy 6 fős Mi Hazánk-frakcióval. Közzétették a parlamenti napirendi javaslatot is.
inforadio
ARÉNA
2026.05.06. szerda, 18:00
Pósfai Mihály
Széchenyi-díjas geológus, az MTA új elnöke
Aszályos tavaszra májusi fagy: növekvő kockázatok a magyar agráriumban

Aszályos tavaszra májusi fagy: növekvő kockázatok a magyar agráriumban

A magyar mezőgazdaság 2026-os szezonja már május elején egyszerre két oldalról került nyomás alá: a rendkívül száraz tavasz mellett az első napokban érkező, szokatlanul erős fagy tovább rontotta a kilátásokat. Az április 30-i agrometeorológiai helyzetkép szerint az ország mintegy kétharmadában már legalább közepes aszály alakult ki, és több térségben a nagyfokú aszály foltjai is megjelentek. A csapadékhiány számszerűen is drámai: áprilisban országosan átlagosan mindössze 10 milliméter eső hullott, egyes helyeken 4,7 milliméter; miközben a 30 napos hiány 25–45 milliméter, a 90 napos deficit pedig helyenként 70 milliméter körül alakul. Ennek következményeként az őszi vetések fejlődése megtorpant, a tavaszi vetésű kultúráknál pedig már a kelés is nehézkes, így a terméspotenciál romlása korán beépülhet a szezonba. A témában Szedlák Levente, az Agrárszektor újságírója volt hétfőn a Checklist vendége (a 14. perctől).

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×