Infostart.hu
eur:
368.69
usd:
335.95
bux:
142664.5
2026. november 18. szerda Jenő
Washington, 2025. április 3.Donald Trump amerikai elnök aláírja az amerikai kereskedelmi partnerekkel szembeni új, viszonossági vámokat bevezető rendeletet.
Nyitókép: MTI/EPA /Jim Lo Scalzo

Elnapolták Donald Trump vámbombáját, de ez csak fokozza az aggodalmakat

Július 9-én, szerdán lejárt volna a határidő, ameddig Donald Trump amerikai elnök felfüggesztette a még április elején kivetett globális vámjait, de most augusztus elsejéig elhalasztották a bevezetésüket. Világszerte nagy az aggodalom, mert eddig csak néhány ország tudott megállapodást kötni az Egyesült Államokkal, és egyelőre nincs egyezség az Európai Unióval sem.

Az elmúlt hét makrogazdasági híreit Donald Trump közelgő vámhatárideje körüli növekvő bizonytalanság uralta. Eredetileg július 9-én járt volna le a 90 napos felfüggesztés, de vasárnap a Fehár Ház bejelentette, hogy az Egyesült Államok augusztus 1-jén vezeti be az áprilisban bejelentett vámokat azon országok és partnerek esetében, amelyekkel addig nem jön létre kereskedelmi megállapodás. A 10–50 százalékos új amerikai vámok világszerte aggodalmat keltettek a kereskedelmi partnerek körében, és nyugtalanságot okozott a globális pénzpiacokon – többek között a dollár gyengülésén keresztül is érzékelhető módon.

A feszültségek hátterében az áll, hogy a kereskedelmi tárgyalások csak mérsékelt előrehaladást mutattak. Mindeddig csupán néhány ország – például az Egyesült Királyság és Vietnam – tudott előzetes megállapodásokat kötni.

A tárgyalások intenzíven folynak, és bár az amerikai pénzügyminiszter tájékoztatása szerint több kereskedelmi tárgyalás is a végső szakaszában tart, a vámemelések lehetősége így is nyomasztja a gazdasági szereplőket.

Az Európai Unió igyekszik gyorsan tető alá hozni egy megállapodást, hogy elkerülje a várhatóan súlyos vámterheket, miközben olyan kulcsországokkal, mint Japán és Dél-Korea, gyakorlatilag megrekedtek az egyeztetések.

A vámok újbóli bevezetése jelentős negatív következményeket hozhat. Több közgazdász stagflációs veszélyre figyelmeztet: az inflációs nyomás fokozódása párosulhat a gazdasági növekedés lassulásával. A Federal Reserve (Fed) szerint ez az inflációs kockázat az egyik oka annak, hogy elhalasztották a kamatcsökkentést – jól mutatva a kereskedelempolitika és a monetáris döntéshozatal közti komplex összefonódást.

Eközben az Európai Központi Bank (EKB) tisztviselői amiatt aggódnak, hogy 2025-ben az euró már 14 százalékkal felértékelődött, és ez – az amerikai vámokkal együtt – további terheket róhat az eurózóna törékeny gazdaságára. Az erős euró ugyanis drágítja az európai exportot, ami még inkább fokozhatja az új vámok negatív hatásait. Ez a helyzet jelentősen szűkíti az EKB mozgásterét a gazdaságélénkítő monetáris lépések terén.

Kína eközben proaktív fiskális politikát folytat. Már korábban bejelentette, hogy 2025-ben jelentősen növeli a nagyon hosszú lejáratú államkötvényeken keresztüli finanszírozást. Célja a beruházások és fogyasztás élénkítése – egy átfogó gazdaságélénkítési stratégia részeként, válaszul a tartós kereskedelmi feszültségekre és a gyengélkedő szolgáltatási szektorra.

Ezzel Kína világos üzenetet küld: csökkenteni kívánja függését az exporttól, amely egyre sebezhetőbbé vált az amerikai kereskedelempolitikai döntések következtében. A belső kereslet erősítése most nem csupán gazdasági cél – hanem stratégiai válasz is a globális instabilitásra.

A cikk szerzője Sebestyén Géza, az MCC Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője

Címlapról ajánljuk
Milyen hatása lesz a minimumárnak a mézek bolti árára? Itt a válasz

Milyen hatása lesz a minimumárnak a mézek bolti árára? Itt a válasz

Kilónként 3500 forintos minimumárat ajánl a termelői akácmézre, 2500 forintosat pedig a virágmézre az Országos Magyar Méhészeti Egyesület. A termelői árakról, az idei aszály következményeiről és az olcsó importméz hatásáról Bross Pétert, az egyesület elnökét kérdezte az InfoRádió.
inforadio
ARÉNA
2026.11.19. csütörtök, 18:00
Zsidai Zoltán Roy
gasztronómiai szakember, a Zsidai-csoport tulajdonosa, ügyvezetője
A NATO-t fenyegeti Oroszország, Európa tárgyalni akar - Szerdai híreink az orosz-ukrán háborúról percről percre

A NATO-t fenyegeti Oroszország, Európa tárgyalni akar - Szerdai híreink az orosz-ukrán háborúról percről percre

Orosz vezetők a NATO-t fenyegetik, részben az Ukrajnában szolgálatot teljesítő francia katonák, részben a Krími híd elleni támadás miatt. A balti államok sorra zárják le a határaikat Oroszország felé. Európai vezetők közben arról beszélnek: tárgyalni kell Vlagyimir Putyinnal, mert másképpen a fejük fölött egyezik meg Washington és Moszkva Európa új biztonsági rendszeréről. A fronton csak kisebb változások voltak az elmúlt napokban: délen, Zaporizzsja térségében nyomultak előre az oroszok. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború szerdai eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×