A magyar vállalatok döntő többsége hazai piacon értékesít, s csak kisebb részük lép ki külföldre. Amelyek igen, azok leggyakrabban Németországba, Olaszországba, Romániába, Szlovákiába, Lengyelországba, Csehországba, az Egyesült Királyságba, Ausztriába, Franciaországba, Hollandiába vagy Spanyolországba exportálnak. Ezekben az országokban most jelentős gazdaságpolitikai változások zajlanak. Több helyen szigorító lépések körvonalazódnak, míg máshol épp az állami költekezés élénkül. Bár eltérők az irányok, közös bennük, hogy komoly következményekkel járhatnak a magyar cégek számára is. A külpiac nem távoli világ: minden döntés, amely ott születik, idehaza is hullámokat vet.

július 1-jétől jelentős díjemelések léptek életbe Ausztriában. Az e-kártya ára 80 százalékkal nőtt, fizetniük kell a nyugdíjasoknak is, és drágultak a hivatalos okmányok – például az útlevél, a jogosítvány és a névváltoztatás –, valamint a klímajegy is. Ezek az intézkedések érezhetően növelik az osztrák háztartások kiadásait. A reáljövedelem csökkenése nyomán visszafogottabb fogyasztás várható, különösen az árérzékeny szegmensekben. A magyar cégek, amelyek Ausztriában lakossági piacra termelnek – például az élelmiszer-, utazási vagy szolgáltatási szektorban –, a kereslet csökkenésével, főként a prémiumtermékek iránti érdeklődés visszaesésével szembesülhetnek.

Franciaország 2029-re a GDP 3 százaléka alá szorítaná a költségvetési hiányt. Ennek érdekében 2025-től komoly kiadáscsökkentések és adóemelések jönnek – főként nagyvállalatokra és a magas jövedelműekre célozva. A nyugdíjak befagyasztása is napirendre került. Ezek az intézkedések nemcsak a francia állampolgárok pénztárcáját szorítják meg, hanem a külföldi – köztük magyar – cégek lehetőségeit is. A lakossági kereslet különösen a nem létfontosságú, prémiumtermékek esetén gyengülhet, ami szűkülő értékesítési csatornákat és fokozódó versenyt vetít előre.

Az olasz kormány a fiskális stabilitás érdekében szigorítja a befektetési adójóváírásokat, csökkenti a társasági adókedvezményeket, és emeli a kriptovaluták nyereségadóit. Bár a költségvetés egyensúlyának javítása indokolt, ezek a lépések visszafoghatják a gazdasági növekedést. A szigorítások közvetve a magyar exportőrök számára is kedvezőtlenek lehetnek: a beruházási hajlandóság csökkenhet, a fogyasztás mérséklődhet – ami árbevétel-csökkenéshez vezethet a dél-európai piacon.

Spanyolországban véget ér az energia- és élelmiszerárak ideiglenes áfakedvezménye, miközben új adók sújtják a nagyvállalatokat és luxuscikkeket. Az adóellenőrzések is szigorodnak. Az alapvető termékek drágulása csökkenti a lakosság elkölthető jövedelmét, ami visszavetheti a nem létfontosságú – köztük magyar – termékek iránti keresletet. Az adószigor külön gondot jelenthet azoknak a cégeknek, amelyek helyi képviselettel, forgalmazóval vagy leányvállalattal vannak jelen: nőnek az adminisztratív terheik és kockázataik is.

Románia drasztikus költségvetési szigorításokra készül: befagyasztják a közszféra béreit, megszüntetik az adókedvezményeket, emelik az osztalékadót, és új építményadókat vezetnek be. Ezek az intézkedések jelentős forrásokat vonnak ki a gazdaságból. A változások a Romániában működő magyar cégeket is érzékenyen érinthetik: a működési költségek emelkedhetnek, különösen a logisztikai és raktározási tevékenységek esetében. A lakosság reáljövedelmének visszaesése pedig a belső kereslet csökkenését vetíti előre – főként az árérzékenyebb szektorokban.

A német kormány 2025-ben nem megszorít, hanem beruház. Több mint 100 milliárd eurót szán vasútfejlesztésre, digitális átállásra, zöld energiára és elérhető lakhatásra. Emellett adókedvezményekkel ösztönzik a vállalati beruházásokat, és nőnek a védelmi kiadások is. Ez a növekedésbarát környezet kedvező hírt jelent a magyar cégeknek is. Bővülhet a kereslet az építőipari, energetikai, logisztikai és digitális megoldások iránt, miközben a német vállalatok új, versenyképes beszállítók felé is nyitottabbá válhatnak. Most van itt az idő, hogy a magyar exportőrök új lehetőségeket ragadjanak meg.

2025 nyarán újabb jelentős adócsökkentések léptek életbe Magyarországon: a csed és a gyed szja-mentessé vált, a családi adókedvezmény összege pedig 50 százalékkal nőtt. Ez számottevő jövedelemnövekedést hoz a gyermeket nevelő családoknak. Az intézkedések élénkíthetik a belső fogyasztást, főként az olyan szektorokban, amelyek kisgyermekes szülőket céloznak – például az élelmiszeriparban, gyermekruházatban, játék- és oktatási szolgáltatásokban. A munkáltatók is könnyebbséget kapnak: csökkenhetnek az adminisztratív terhek és közterhek, ami javíthatja a versenyképességet és növelheti a béreket is.

A cikk szerzője Sebestyén Géza, az MCC Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője