Infostart.hu
eur:
377.98
usd:
317.81
bux:
129949.72
2026. február 10. kedd Elvira
fotó: Infostart
Nyitókép: Infostart

Sivataggá lett Alföld és a magyar szuverenitás csapdája - a volt miniszter szerint nagy a baj

Botos Katalin, az Antall-kormány 84 éves, Csongrádon, tanyán élő volt minisztere, aki maga is aktívan gazdálkodik, súlyos képet fest a hazai kiskertek állapotáról és annak gazdasági következményeiről. Szerinte a súlyos aszály és a rendszerváltás óta tartó agrárpolitikai változások drámai helyzetet teremtettek, ami nem csupán a lakosság pénztárcáját, de az ország szuverenitását is veszélyezteti.

Vidéki tapasztalatai szerint a város környéki kiskertekben a termés sokszor már a fákon aszalódik – ha egyáltalán van. A tavaszi hűvös, virágzáskori időjárás és a méhek hiánya ugyanis már eleve megtizedelte a termést. A Dél-Alföldön, ahol maga is él, a helyzet kimondottan katasztrofális. A folyók, mint a Duna és a Tisza, rekord alacsony vízállásúak, holtágaik kiszáradtak, a halak pusztulnak. „Szegény embert még az ág is húzza” – fogalmaz a volt, hozzátéve, hogy harmat sincs, így még a vadállatok, például a fácánok sem tudnak ivóvízhez jutni.

Kert-Magyarország álom helyett pusztaság

A népi írók Kert-Magyarországról szóló álma ma már távoli emléknek tűnik. Botos Katalin szerint a szocializmus utolsó éveiben – bár nem idealizálja az akkori agrárpolitikát – közelebb voltunk ehhez a képhez, mint ma. Akkoriban a kiskertek, zártkertek és háztájik szépen meg voltak művelve, és jelentős jövedelmet biztosítottak. A felvásárló hálózatnak köszönhetően egy szilvafa termése felért egy havi munkabérrel. A rendszerváltás után azonban drámai módon, statisztikák szerint 99 százalékkal csökkent a kiskertek száma. A mostani aszály és agrárpoltika azonban a kis és nagyobb gazdaságokat is sújtja.

A munkaerőhiány és az import dömpingje

Ennek egyik fő oka az, hogy az agráriumból 30 év alatt csaknem félmillió munkavállaló távozott. A fiatalabb, munkaképes korosztályok a városokba vagy külföldre mentek, a vidéken maradók pedig felhagytak a kiskerti termeléssel. A nagy multinacionális élelmiszerláncok megjelenésével és a hatalmas importáru-kínálattal – lengyel alma, francia krumpli, kínai fokhagyma – a hazai termelés egyre inkább háttérbe szorult.

A krumpli 80 százaléka import!

– mutat rá Botos Katalin, hangsúlyozva, hogy még olyan termékekből sem tudjuk kielégíteni a hazai szükségleteket, amelyek hungarikumnak számítanak, mint a burgonya, hagyma, fokhagyma vagy fűszerpaprika. Ezzel szemben Lengyelország példáját hozza fel, ahol a megőrzött kisgazdaságoknak és a kertészkedési tudásnak köszönhetően az ország mára Európa almatermelésének élvonalába került - olvasható az tollesigazsag.hu nevű oldalon.

Hipermarketek hungarikumai

Az vicc, hogy sírunk az energiaimport költsége miatt, és ami kiváltaná ezt, azt tönkretesszük, az agrárimport beáramoltatásával. Az elkényelmesedett, állami támogatásoktól függő, elöregedett járadékos vidéki lakossággal, amely már a kiskertek művelését fáradságosnak tartja, ott tolong a bevásárlóközpontokban, és eszi a sok import "hungarikumot" - tette még hozzá az agrárium helyzetét vázolva a korábbi tárca nélküli miniszter, emlékezve arra, hogy pár éve még mázsaszám termett a szőlő a tanyájukon, de mára már belefáradtak a folyamatos gazdasági küzdelembe.

Címlapról ajánljuk
Szakértő: újra történelmet írt Japán első női kormányfője, szüksége is van a szupererős többségre

Szakértő: újra történelmet írt Japán első női kormányfője, szüksége is van a szupererős többségre

Takaicsi Szanae miniszterelnök, aki októberben lett kormányfő, jó ütemérzékkel írta ki mostanra az előrehozott voksolást. Azért volt rá szükség, hogy többséget kapjon az alsóházban, mert fontos fiskális, gazdaságpolitikai döntéseket akar keresztülvinni, és fontos biztonságpolitikai döntések előtt áll – mondta az InfoRádióban Hidasi Judit japanológus.

Orbán Balázs: döntés született Ukrajna csatalakozásáról Magyarország feje fölött

Orbán Balázs szerint Ukrajna EU-csatlakozásáról Magyarország megkérdezése nélkül született döntés, amely súlyos gazdasági és biztonsági következményekkel járna az ország számára. A miniszterelnök politikai igazgatója elutasítja a Zelenszkij-tervet, és azt állítja, Brüsszel és Kijev kormányváltást akar Magyarországon, hogy Ukrajna EU-csatlakozását ne akadályozza a magyar vezetés.
inforadio
ARÉNA
2026.02.10. kedd, 18:00
Charaf Hassan
a Budapesti Műszaki- és Gazdaságtudományi Egyetem rektora
Délutáni adatokra figyelnek a piacok - Mi történik a tőzsdéken?

Délutáni adatokra figyelnek a piacok - Mi történik a tőzsdéken?

Emelkedéssel zárták a hétfői kereskedést az irányadó amerikai indexek, a Dow napközben még történelmi csúcson is járt, ma reggel viszont inkább iránykeresés jellemzi a piacokat. A japán tőzsde nagy pluszban van a hétvégi japán választok eredménye után, az európai indexek pedig iránykeresésben vannak a nyitást követő percekben. Makrofronton ma főként az Egyesült Államokból érkező adatokra figyelnek a befektetők délután. Hasonló témákkal is foglalkozunk a február 24-i befektetési konferenciánkon, a Portfolio Investment Day 2026-on, ahol a piac legjobb szakértői segítenek eligazodni a befektetések világában. Jelentkezés itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×