Infostart.hu
eur:
382.2
usd:
328.23
bux:
108922.07
2025. december 6. szombat Miklós
fotó: Infostart
Nyitókép: Infostart

Sivataggá lett Alföld és a magyar szuverenitás csapdája - a volt miniszter szerint nagy a baj

Botos Katalin, az Antall-kormány 84 éves, Csongrádon, tanyán élő volt minisztere, aki maga is aktívan gazdálkodik, súlyos képet fest a hazai kiskertek állapotáról és annak gazdasági következményeiről. Szerinte a súlyos aszály és a rendszerváltás óta tartó agrárpolitikai változások drámai helyzetet teremtettek, ami nem csupán a lakosság pénztárcáját, de az ország szuverenitását is veszélyezteti.

Vidéki tapasztalatai szerint a város környéki kiskertekben a termés sokszor már a fákon aszalódik – ha egyáltalán van. A tavaszi hűvös, virágzáskori időjárás és a méhek hiánya ugyanis már eleve megtizedelte a termést. A Dél-Alföldön, ahol maga is él, a helyzet kimondottan katasztrofális. A folyók, mint a Duna és a Tisza, rekord alacsony vízállásúak, holtágaik kiszáradtak, a halak pusztulnak. „Szegény embert még az ág is húzza” – fogalmaz a volt, hozzátéve, hogy harmat sincs, így még a vadállatok, például a fácánok sem tudnak ivóvízhez jutni.

Kert-Magyarország álom helyett pusztaság

A népi írók Kert-Magyarországról szóló álma ma már távoli emléknek tűnik. Botos Katalin szerint a szocializmus utolsó éveiben – bár nem idealizálja az akkori agrárpolitikát – közelebb voltunk ehhez a képhez, mint ma. Akkoriban a kiskertek, zártkertek és háztájik szépen meg voltak művelve, és jelentős jövedelmet biztosítottak. A felvásárló hálózatnak köszönhetően egy szilvafa termése felért egy havi munkabérrel. A rendszerváltás után azonban drámai módon, statisztikák szerint 99 százalékkal csökkent a kiskertek száma. A mostani aszály és agrárpoltika azonban a kis és nagyobb gazdaságokat is sújtja.

A munkaerőhiány és az import dömpingje

Ennek egyik fő oka az, hogy az agráriumból 30 év alatt csaknem félmillió munkavállaló távozott. A fiatalabb, munkaképes korosztályok a városokba vagy külföldre mentek, a vidéken maradók pedig felhagytak a kiskerti termeléssel. A nagy multinacionális élelmiszerláncok megjelenésével és a hatalmas importáru-kínálattal – lengyel alma, francia krumpli, kínai fokhagyma – a hazai termelés egyre inkább háttérbe szorult.

A krumpli 80 százaléka import!

– mutat rá Botos Katalin, hangsúlyozva, hogy még olyan termékekből sem tudjuk kielégíteni a hazai szükségleteket, amelyek hungarikumnak számítanak, mint a burgonya, hagyma, fokhagyma vagy fűszerpaprika. Ezzel szemben Lengyelország példáját hozza fel, ahol a megőrzött kisgazdaságoknak és a kertészkedési tudásnak köszönhetően az ország mára Európa almatermelésének élvonalába került - olvasható az tollesigazsag.hu nevű oldalon.

Hipermarketek hungarikumai

Az vicc, hogy sírunk az energiaimport költsége miatt, és ami kiváltaná ezt, azt tönkretesszük, az agrárimport beáramoltatásával. Az elkényelmesedett, állami támogatásoktól függő, elöregedett járadékos vidéki lakossággal, amely már a kiskertek művelését fáradságosnak tartja, ott tolong a bevásárlóközpontokban, és eszi a sok import "hungarikumot" - tette még hozzá az agrárium helyzetét vázolva a korábbi tárca nélküli miniszter, emlékezve arra, hogy pár éve még mázsaszám termett a szőlő a tanyájukon, de mára már belefáradtak a folyamatos gazdasági küzdelembe.

Címlapról ajánljuk

Orbán Viktor: amikor Magyarország nem a maga ura, mindig ráfázik

A békepárti országjárás Kecskeméten folytatódott szombaton, ahol Orbán Viktor miniszterelnököt Csiszár Jenő kérdezte. Az esemény a jelenlegi világ-és belpolitikai helyzetre, a békepárti álláspont kiemelt szerepére és Magyarország biztonsági érdekeire koncentrált.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.08. hétfő, 18:00
Szlávik János
a Dél-Pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezetője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×