Infostart.hu
eur:
353.42
usd:
309.02
bux:
143072.29
2026. július 4. szombat Ulrik
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) munkatársai egy előzőleg az árokba borult, cseh rendszámú autóban talált csempészett dohányárut pakolják ki az M1-es autópálya 16-os és 17-es kilométere közötti szakaszán, Törökbálint közelében 2015. november 2-án. A felborult személyautóban két ukrán állampolgár utazott, egy férfi és egy nő. A helyszínelő rendőrök 994 karton, adójegy nélküli, tizenegymillió forint értékű cigarettát találtak az autóban.
Nyitókép: MTI/Mihádák Zoltán

KPMG: növekedés az illegális dohánytermékek európai piacain – Magyarországon 13 százalék a részaránya

Tovább erősödött 2024-ben az illegális cigarettafogyasztás Európa-szerte, így Magyarországon is, ahol a feketepiac aránya egy év alatt 8-ról 13 százalékra nőtt. A vizsgált 38 országban ennél nagyobb növekedést csak Hollandiában mért a KPMG. A legnagyobb kihívást nem a csempészáru, hanem a hamisítványok jelentik.

Amíg a cigarettafogyasztás hosszútávon csökkenő tendenciát mutat, addig az illegális dohánytermékek európai fogyasztása hatodik éve növekszik, tavaly a teljes fogyasztás 10 százalékát tette ki, ami azt jelenti, hogy minden tizedik doboz cigaretta a feketepiacról származik - állapította meg a KPMG könyvvizsgáló, adó- és üzleti tanácsadó cég az illegális dohánykereskedelemről szóló, szerdán bemutatott tanulmányában.

A NATO Védelmi Akadémiája (NDC) brüsszeli konferenciáján David Bird, a KPMG illetékes igazgatója a 2024-es adatokat rögzítő tanulmányt ismertetve elmondta, a cigarettafogyasztás Európában 0,7 százalékkal 521,9 milliárd szálra csökkent, főként a legális piacokról beszerezhető dohányáru fogyasztásának 1,6 százalékos visszaesése miatt. Eközben egy év alatt az illegális forrásból származó dohánytermékek mennyisége 0,2 százalékkal 52,2 milliárd szálra nőtt 2024-ben - emelte ki.

A 38 európai ország, köztük az EU 27 tagállama, valamint Albánia, Bosznia-Hercegovina, Koszovó, Moldova, Montenegró, Észak-Macedónia, Norvégia, Szerbia, Svájc, Ukrajna és az Egyesült Királyság piacait vizsgáló tanulmány szerint az illegális dohánytermékek fogyasztásának növekedése számos európai piacon az ilyen termékek mennyiségi növekedésének tudható be, különösen Franciaországban és Hollandiában. Az illegális dohánytermékek fogyasztásának legnagyobb visszaesését Ukrajnában, az Egyesült Királyságban és Görögországban figyelték meg.

A KPMG tanulmánya szerint az EU-ból származó adózatlan termékek aránya egy év alatt 2,3 százalékkal csökkent, amit a hamisítványok 1,4 százalékos növekedése ellensúlyozott.

Az európai piacokon 8,7 százalékos emelkedés mellett a hamisított dohánytermékek a teljes feketepiac 42 százalékát tették ki. Emellett az úgynevezett illicit white, azaz a kifejezetten adóelkerülési céllal gyártott termékek aránya 7 százalékkal 18 százalékra emelkedett egy év alatt. Az egyéb csempészett dohánytermékek mennyisége 2020 óta csökken, az elmúlt évben 8 százalékkal - jegyezték meg.

Az illegális dohánytermékek aránya a vizsgált 38-ból 25 országban 10 százalék alatt maradt 2024-ben. Ez a mérték Franciaországban volt a legnagyobb, elérve a 38 százalékot, Írországban 32 százalék, az Egyesült Királyságban 26 százalék, Finnországban és Litvániában 20-20 százalék volt. Magyarországon a dohánytermékek feketepiaci aránya 13 százalékot tett ki - írták. A vizsgált országok közül Hollandiában egy év alatt megkettőződött a feketepiacon megtalálható illegális dohánytermékek mennyisége, arányuk 10,2 százalékot ért el tavaly.

"Ha ezeket a cigarettákat legálisan vásárolták volna meg azokon a piacokon, ahol fogyasztották azokat, akkor az értinett országok mintegy 19,4 milliárd euró adót szedtek volna be" - fogalmaztak.

A KPMG tíz európai országban, köztük Magyarországon vizsgálta a hevített dohánytermékek helyzetét. Megállapították, hogy a hevített dohánytermékek fogyasztásának növekedése lassult ugyan, azonban még így is 9,1 százalékkal nőtt egy év alatt. A hevített dohánytermékek legnagyobb piaca Olaszország (15,06 milliárd szál), Lengyelország (7,01) és Németország (6,81) - tájékoztattak.

A tanulmány Magyarországgal kapcsolatban egyebek mellett közölte: 6,6 milliárd szálat tett ki az elfogyasztott cigaretták száma tavaly, 0,22 milliárddal emelkedve 2023-hoz képest. Ebből a csempészett és hamisított cigaretta mennyisége 0,9 milliárd volt, 0,38 milliárddal több, mint 2023-ban. A csempészett és hamisított cigaretta feketepiaci árusítása 175 millió eurós adóbevétel-kiesést okozott Magyarország számára, 79 millió euróval nagyobbat, mint 2023-ban - tették hozzá.

Címlapról ajánljuk
Várhatóan még nyáron új államfőt választ az Országgyűlés: Magyar Péter bejelentette az Alaptörvény-módosítás részleteit – videó

Várhatóan még nyáron új államfőt választ az Országgyűlés: Magyar Péter bejelentette az Alaptörvény-módosítás részleteit – videó

„A mai napon a kormány nevében benyújtom az Országgyűlésnek az Alaptörvény 17. módosítását” – írta Facebook-oldalán Magyar Péter miniszterelnök, aki szombat délután videóüzenetben és 12 pontban tette közzé a módosítások részleteit. Az új köztársasági elnököt az alkotmányozási folyamat lezárultáig, de legfeljebb 5 évre az Országgyűlés választja meg, várhatóan még nyáron. Kevesebb sarkalatos törvény lesz, az országgyűlési képviselők mandátumát három ciklusra (12 évre) korlátozzák. A jelenlegi képviselők mandátumát ez nem érinti, de a következő választásoktól már alkalmazandó lesz. Vármegye helyett újra megye jön, nem lesznek főispánok sem.

Megváltoztak a nyarak, itt a bizonyíték: a mai magyar gyerekek egy sokkal forróbb éghajlatba születtek bele

A különböző generációk teljesen más nyarakat ismertek meg: több forró nap fordult elő a 2013–2025 között született Alfa-generáció születési időszakában, mint a megelőző X, Y és Z generáció idején együttvéve. A HungaroMet adatelemzéséből az is kiderül, hogy Budapesten egyre gyakoribbak és tartósabbak a hőhullámok.
inforadio
ARÉNA
2026.07.06. hétfő, 18:00
Kovács Erik
a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
Tisza-kormány: Magyar Péter bejelentette az alaptörvény-módosítás részleteit

Tisza-kormány: Magyar Péter bejelentette az alaptörvény-módosítás részleteit

Szombaton sincs megállás a belpolitikában: az egyetemi kuratóriumi pályázatok kiírása mellett továbbra is az uniós források és a költségvetés helyzete áll a fókuszban. Emellett napvilágot látott a kormány átfogó energiatörvény-tervezete, amely a dinamikus tarifák bevezetésével és komoly bürokráciacsökkentéssel reformálná meg a hazai árampiacot. Ezzel párhuzamosan az energiahatékonysági szabályok is szigorodnak, így az állami szervek az uniós értékhatár felett már csak közel nulla energiaigényű épületeket vásárolhatnak vagy bérelhetnek. A nap egyik legfontosabb politikai fejleményeként Magyar Péter fog beszélni arról, hogy a kormány benyújtja az Alaptörvény 17. módosítását, amelynek részleteit délután 16 órakor ismerteti egy rendkívüli bejelentésben. Szombati híreink a kormányzati munkáról percről percre.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×