Az Európai Unió a banki tőkekövetelményekről szóló rendelet módosításával reagált arra, hogy megemelkedhetnek a banki kockázatok, ha az adott hitelintézeteknek kitettségei vannak a kriptoeszközök piacán – írja a Portfolio.

A változtatás tőkekövetelményt ír elő a különböző típusú kriptoeszköz-kitettségekre, rendelkezik a kockázatkezelésről, a felügyeleti adatszolgáltatásról és a nyilvánosságra hozatalról is. A portál hozzáteszi: egyelőre nincs pénzügyi stabilitási kockázat a kriptoforradalom miatt, ugyanakkor további módosításokra is lehet számítani.

Az uniós rendelet egyebek mellett meghatározza a kriptoeszközök típusait, továbbá lefekteti a kibocsátással és szolgáltatásnyújtással kapcsolatos követelményeket. Az eszközalapú tokenekre (ART) és elektronikuspénz-tokenekre (EMT) vonatkozó részeket 2024. június 30-ától, az egyéb részeket 2024. december 30-ától kell alkalmazni.

Magyarországon a hat hónapos átmeneti időszak után kizárólag engedély birtokában biztosítható kriptoeszköz-szolgáltatás, más tagállamoknál viszont ettől eltérő hosszúságú lehet ez az intervallum.

Az átmeneti időszak alatt számolni kell bizonytalanságokkal, kockázatokkal.

A Portfolio cikkében megemlítik, hogy a hitelintézetek egyre inkább érdeklődnek a kriptoeszközökkel kapcsolatos tevékenységek iránt, ha a bevételek növelését és versenyképességük fenntartását szolgálják. Ez megnyilvánulhat például

• a kriptoeszközök letétkezelésével és kibocsátásával,
• kapcsolódó szolgáltatások nyújtásával,
• ügyfelek nevében történő kereskedéssel,
• kriptoeszközökben történő hitelezéssel,
• kölcsönnyújtással is.

A banki tőkekövetelményekről szóló uniós rendelet tavaly július óta átmeneti szabályok keretében határozza meg a kriptoeszközökben fennálló kitettségek kockázati súlyait. Egyes kriptoeszközökkel szembeni banki kitettségeket kedvezőbb, másokat szigorúbb elbánásban részesítenek. Például az eszközalapú tokenek – amelyek más értékhez vagy joghoz kötve törekednek az értékük stabilizálására – esetében 250 százalékos kockázati súlyt kell alkalmazni, míg más, hagyományos eszközhöz nem kapcsolódó kriptoeszközök esetében 1250 százalékos kockázati súly szükséges. Utóbbiak esetében tehát a nagyobb kockázatok miatt magasabb tőkekövetelményt kell teljesíteni.

Nyilvánosságra kell hozni a kriptoeszközökkel kapcsolatos kitettségértékeket, a kriptoeszközökhöz kapcsolódó üzleti tevékenységeket és hogy ezek milyen hatást gyakorolnak a bank kockázati profiljára, továbbá a kapcsolódó kockázatkezelési politikákat is ismertetni kell.

A kriptoeszköz-kibocsátók által képzett eszköztartalékhoz kapcsolódó hitel-és likviditási kockázatok kezelése érdekében az Európai Bankhatóság készített egy új rendelettervezetet. Ha ezt elfogadják,

egy technikai sztenderd-tervezet formájában fogják korlátozni azt, hogy a tartalékból mennyi összeg helyezhető el egy hitelintézet bankbetétjeiben,

illetve, hogy egy hitelintézet eszközeinek maximum másfél százalékát teheti ki az egy kibocsátó által a banknál elhelyezett eszköztartalék. Mindez a visszaváltással kapcsolatos kockázatok csökkentését, valamint a kriptoeszközök piacán jelentkező kockázatok pénzügyi rendszerbe történő átáramlásának korlátozását is célozza.

A cikkben megjegyzik: az Európai Bizottság várhatóan 2025 nyaráig javaslatot tesz majd a kriptoeszközökkel szembeni kitettségek egyedi és átfogó prudenciális keretrendszerének bevezetésére is, így még biztonságosabb környezetet lehet majd teremteni például az egyedi likviditási, tőkeáttételi mutató, kitettségek összesített határértéke vagy a közzétételi, jelentéstételi követelmények tekintetében. A piac folyamatos fejlődése miatt bármikor előállhat olyan helyzet, hogy egyes kriptoeszközök széles körben elfogadottakká válnak. Ebben az esetben még inkább felértékelődik a szabályozási keret szerepe, ami a kockázatok kezelését és tőkekövetelmény meghatározását biztosítja.