Infostart.hu
eur:
384.97
usd:
331.89
bux:
122311.2
2026. január 17. szombat Antal, Antónia
Happy woman paying for groceries at checkout while buying with her family in supermarket.
Nyitókép: Drazen Zigic/Getty Images

Vadászni kell az olyan boltot, ahol ez a vásárlóbarát dolog működik

Bár az elvi lehetőség egy éve adott, a vezető magyarországi üzletláncok egy kivétellel nem biztosítják vásárlóiknak az ingyenes készpénzfelvételt a kasszáknál.

Egy éve indult el Magyarországon az úgynevezett cashback rendszer, azaz a boltok kasszáinál elviekben mindenkinek lehetősége lenne havonta kétszer, maximum 40 ezer forint készpénzt felvenni, méghozzá díjmentesen. A tranzakciók után a vásárlók bankja nem számíthat fel díjat és költséget, így a havi kétszeri maximum 150 ezer forint mellett elvileg ez is egy ingyenes készpénzfelvételi lehetőség lenne.

Tavaly júliusban elég hűvös volt a fogadtatás a nagy üzletláncok részéről, és ez a hozzáállás őszre sem változott érdemben – írja Pénzcentrum, amely most újra megkérdezte a kiskereskedelem legnagyobb szereplőit.

Többek között kiderült, hogy a piaci szereplők a magas adminisztrációs és biztonsági költségek miatt továbbra is ódzkodhatnak – hiszen több készpénzt kellene mozgatni és raktározni, ha a kasszák ATM-ként is működhetnek.

A PENNY az egyedüli a nagy boltláncok közül, ahol elérhető a szolgáltatás, 2017-ben vezették be, azóta Magyarországon a teljes hálózatban elérhető. Tájékoztatásuk szerint a készpénzfelvétel a teljes tranzakciók kevesebb mint 0,1 százaléka, vásárlóik jellemzően kisebb, pár tízezer forint értékben vesznek fel készpénzt. Bizonyos régiókban egyáltalán nem élnek a lehetőséggel, de országosan is minimális a kihasználtsága.

A lap megkeresésére a Tesco és az Auchan is azt írta, hogy nem elérhető a szolgáltatás az áruházakban. A Spar pedig úgy fogalmazott: nem is tervezik a megoldás bevezetését.

A magyarországi boltokban a cash-back készpénzfelvételi rendszer hiánya több tényezőre vezethető vissza:

  • a technológiai infrastruktúra és a megfelelő eszközök hiánya jelentős akadályt jelenthet;
  • a cash-back szolgáltatás bevezetése különleges terminálokat és szoftvereket igényel, amelyek integrálása a meglévő rendszerekbe költséges és időigényes lehet;
  • a boltoknak biztosítaniuk kell a megfelelő készpénzállományt is;
  • a jogi és szabályozási környezet is gátat szabhat a cash-back rendszer elterjedésének.
Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor Miskolcon „egy hosszú szerelmi történetről” beszélt, bejelentést tett a tanárbérről
DPK

Orbán Viktor Miskolcon „egy hosszú szerelmi történetről” beszélt, bejelentést tett a tanárbérről

Miskolcon a digitális polgári körök gyűlésének vendége volt Orbán Viktor. Az esemény leginkább kérdezz-felelek formában zajlott, a megjelentek kérdezhettek a pártelnök-miniszterelnöktől. A Tisza Pártot és a DK-t a háborúfenntartók közé igyekvő pártoknak nevezte, a városiakat pedig kérte, döntsék el, hogy egy nagy ipari beruházást szeretnének, vagy több kisebbet, és ha eldöntötték, akkor áll rendelkezésre. Bejelentette, hamarosan 900 ezer forint lesz az átlagos tanárbér. Kijelentette, a Benes-dekrétumok ügyét rendbe kell tenni, a joghátrányt szenvedők segítséget fognak kapni. Jelezte, a Kassa-Miskolc gyorsvasút beleilleszkedne a kormány nemzetstratégiájába. Orbán Viktor felsorolta nagy terveit is, megnevezte közülük a legnagyobbat. Tényként jelentette ki, hogy Nyugat-Európa vezetői háborúba fognak menni.

Könyörgőre fogja az operatív törzs: nincs vége a télnek, visszatér a -20 fok

A meteorológiai előrejelzések alapján szombaton a Nyugat-Dunántúlon minimális ónos esőre, míg az országban többfelé ködre kell számítani, vasárnap estétől pedig újra extrém hideg, akár -15, -20 Celsius-fok is várható, elsősorban az északkeleti országrészben – közölte az operatív törzs szombaton.
inforadio
ARÉNA
2026.01.19. hétfő, 18:00
Pletser Tamás
az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője
Sosem látott felvételeken a NATO egyik legmerészebb akciója – Így menekült meg a vesztésre álló Ukrajna?

Sosem látott felvételeken a NATO egyik legmerészebb akciója – Így menekült meg a vesztésre álló Ukrajna?

Jens Stoltenberg tíz évig állt a világ legnagyobb védelmi szövetsége, a NATO élén, a hidegháború utáni legnehezebb időszakban vezetve a szervezetet. Az ukrajnai háború második évében ért volna véget a mandátuma, de mivel utódjában nem sikerült megegyezni, még egy évet elvállalt. Utolsó főtitkári évében minden fontos helyszínre egy dokumentumfilmes kamerája követte, így most mi is betekintést nyerhetünk abba, hogyan zajlik egy NATO-főtitkár munkája, amely a világ egyik legösszetettebb diplomáciai feladatát jelenti, és hogyan próbálta meg Stoltenberg rávenni a szövetségeseket a vesztes helyzetbe került Ukrajna támogatására.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×