2023 első félévében a makrogazdasági folyamatok nem támogatták a kereskedelmi ingatlanpiacot, zsugorodott a hazai a GDP, egyedül a mezőgazdaság tudott bővülni, ezek a kedvezőtlen folyamatok a kereskedelmi ingatlanpiacra, ezen belül a budapesti irodabérleti piacra is negatív hatással voltak – mondta Winkler Sándor, a Magyar Nemzeti Bank főosztályvezetője.

2023 első félévében a budapesti irodapiacon negatív volt a nettó piaci felszívás, tehát a teljes bérbe adott irodaállomány változása negatív volt. Mindezek mellett az új átadásokkal tovább emelkedett a kihasználatlansági ráta, a második negyedévben 12,6 százalékot, a harmadik negyedévben pedig 13,7 százalékot tett ki. Előretekintve több tényező alapján is az mondható, hogy

a kihasználatlansági ráta folytatódó emelkedése várható a budapesti ingatlanpiacon

– tette hozzá.

Winkler Sándor azt mondta: a pandémiát követően idén az irodabérlők 26 és 62 százalék közötti irodakihasználtságról számoltak be, vagyis jól látható, hogy a hibrid munkavégzés a korábbinál nagyobb arányban van jelen.

A foglalkoztatás ugyan magas szinten van, viszont az irodaszektor számára a finanszírozási költségek és az ingatlanpiaci hozamok emelkedése is kihívást jelent.

Jelenleg egyébként a teljes budapesti irodaállomány mintegy 6,4 százalékát kitevő irodaterület áll fejlesztés alatt, további fejlesztések érdemben azonban már nem kezdődnek.

Az MNB főosztályvezetője azt is közölte, hogy Budapest és az agglomeráció iparlogisztikai piacán – hasonlóan az irodapiaci tendenciákhoz – 2023 első félévében alacsony volt a nettó piaci felszívás, mindezek mellett pedig rekordvolumenű új átadás történt, így a kihasználatlansági ráta érdemben a második negyedévre 8,6 százalékra emelkedett. Ez a növekedés a harmadik negyedévben is folytatódott, és már 10 százalékot tett ki, ami a „historikus átlagtól” ugyan még elmarad, viszont

régiós összevetésben – az iparlogisztika-szegmens kihasználatlansági rátája – már magasnak tekinthető.

2023 első félévében stagnált a hazai bankok kereskedelmi ingatlannal fedezett projekthitel-állománya, a hitelezési aktivitás átlagosan 44 százalékkal csökkent, és különösen magas, 72 százalékos hitelezési visszaesés volt az irodaházak esetében, részben a kereslet csökkenése miatt, részben pedig azért, mert a bankok szigorítottak a hitelezési feltételeken.