Nagy István szerint összefogást és közös gondolkodást sürgetett az agrárium érdekében, mert az abban dolgozók mindennapjait jórészt olyan körülmények határozzák meg, amelyeket Magyarországról sem befolyásolni, sem megjósolni nem lehet. A világpiacon minden mindennel összefügg, felborult Európa belső piaca, annak védelmét Brüsszel nem biztosítja, ugyanakkor a termelést szigorú szabályokhoz köti - tette hozzá.

A tárcavezető hangsúlyozta, hogy a kormány a magyar gazdák érdekében zárta le a határt az ukrán gabona elől, ám az onnan érkező olcsó termények eljutnak az EU-ba, ahol a piac liberalizációja egyébként is az olcsó tömegtermékeknek kedvez, rontva a magyar kivitel esélyeit. Méz például Ázsiából és Dél-Amerikából is óriási mennyiségben érkezik, az Ukrajnában termelő multinacionális érdekeltségek pedig úgy férhetnek hozzá az európai piachoz, hogy a termékeik ellenőrizhetősége nem felel meg az itteni előírásoknak, bármilyen eszközt felhasználhatnak a gazdálkodásban, emiatt termelhetnek olcsóbban. A fogyasztók igénylik is az alacsony árakat, ám a vegyszermentességet, a nagyüzemi állattartás leépítését szintén elvárnák, ám ezeknek egyszerre igen nehéz megfelelni - tette hozzá.

Nagy István szerint Magyarország a tömegtermelésre építő piacfoglalással nem tud versenyezni, és azt is el kell döntenie, hogy vegyszerekkel vagy biológiai megoldásokkal válaszol a kihívásokra. A miniszter úgy véli, hogy a vetőmagtermesztés fejlesztése lehet az egyik legfontosabb kitörési pont, a következő évek feladatai közül pedig az öntözési infrastruktúra fejlesztését emelte ki. A források ehhez rendelkezésre is állnak, a vízgazdálkodásnak pedig mezőgazdasági és ökológiai célokat egyszerre kell szolgálnia, hogy ne csak az élelmiszertermelés legyen biztosabb, de a világ is élhetőbb legyen - hangsúlyozta.