Navracsics Tibor Mosonmagyaróváron, egy szakmai konferencián tartott megnyitóbeszédében rámutatott: a főváros és a budapesti régió az Európai Unió egyik kimagasló jelentőségű fejlődési térségeként állja a versenyt más közép-európai fővárosi régiókkal, a többi régió azonban, köztük a nyugat- és a közép-dunántúli is "megtorpant a felzárkózásban".

A megtorpanásnak számos oka van, köztük több külső ok is, mint a koronavírus-járvány és az EU gazdaságának mostani problémája, de "ha csak egy elemet hatalmunkban áll megváltoztatni", akkor kísérletet lehet tenni arra, hogy új lendületet kapjanak a régiók, a vármegyék, a települések és a közösségek a növekedésben - tette hozzá. Navracsics Tibor ezek közül kiemelte a területi szemlélet visszavezetését a magyar politikai döntéshozatalba.

Kifejtette, hogy az 1990 utáni politikai fejlődés is "sok szempontból gyanakodva tekintett" a helyi kezdeményezésekre,

a regionális különállásokra és ebből fakadóan "nem is nagyon tudta az országos politika kezelni a különbségeket".

A területi különbségek láthatóságához és kezelhetőségéhez a kormánynak szüksége van olyan szakemberekre, akik akár a tudományos munkásságuk, akár a gyakorlati tevékenységük során tudással és adatokkal tudják segíteni ezt e tevékenységet - mondta a miniszter.

Összegzése szerint a területi dimenzió az, ami a magyar fejlesztéspolitikát sokkal nagyobb sikerekre tudja vezetni, és ennek következtében az ország is kitörhet a közepes jövedelmű és közepes fejlettségű országok fejlődési csapdájából, amely által "a felzárkózási ütemünket is gyorsabbá tehetjük".

"Ismét bebizonyíthatjuk, hogy Magyarország regionalitás szempontjából olyan sokszínű ország, amely megérdemli, hogy meglássuk, melyek azok a belső perifériák, határ menti térségek és a fejlett régiókon belüli hátrányos térségek, amik külön odafigyelést érdemelnek"

- hangoztatta Navracsics Tibor.

Gál Zoltán, a Magyar Regionális Tudományi Társaság elnöke elmondta, hogy a negyedik Területfejlesztők Napja elnevezésű konferenciát a Széchenyi István Egyetemmel közösen rendezik. A kétnapos szimpózium további szakmai együttműködő partnere az Agrárközgazdasági Intézet, a Comitatus Önkormányzati Szemle, a KRTK Regionális Kutatások Intézete, a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat, a Magyar Urbanisztikai Társaság, az MKT Fejlesztéspolitikai Szakosztálya és az MTA Regionális Tudományok Bizottsága.

A rendezvény céljai közé tartozik, hogy előkészítsék az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció felülvizsgálatát, megvitassák a vidékfejlesztés helyét és szerepét a fejlesztéspolitikában, valamint javaslatokkal szolgáljanak arra vonatkozóan, hogy milyen

tervezési megfontolásokra, operatív lépésekre van szükség a területi szempontok eredményesebb érvényesítése érdekében.

Filep Bálint, a Széchenyi István Egyetem elnöke azt hangsúlyozta köszöntőjében, hogy a felsőoktatási intézmény a jövőben is aktív szerepet kíván vállalni abban, hogy a térség komplex fejlesztése érdekében partnerségre hívja a politika mellett a helyi gazdaság, a társadalom és a szakma szereplőit.