Felidézte, már 2021-2022-es költségvetést is érintették olyan rendeleti módosítások, amelyek az alapvető költségvetésről szóló törvény tartalmát és főszámait módosították, mind a bevételi, mind pedig a kiadási oldalon – mondta az InfoRádiónak Csiki Gergely, a Portfolio elemzője.
Az ilyen intézkedések előnye, hogy a kormány rendeleti úton azonnal tud reagálni a különböző eseményekre, ezt most a háborús helyzet, az energiaválság okozta gazdasági következmények kapcsán ki is használja. Ezek a körülmények ugyanis átírják a korábbi forgatókönyveket, a makrogazdasági pályát, az inflációt, a növekedési kilátásokat, ami pedig rányomja a bélyegét a költségvetés bevételi- és kiadási oldalára. Elég csak arra gondolni, hogy a magasabb infláció miatt megváltoznak a főbb kiadási tételek: a nyugdíjkiadások, a magasabb kamatok nyomán emelkedő kamatkiadások. A rendeleti kormányzás előnyei mellett annak hátrányaként a kiszámíthatóság csökkenését említette legfontosabbként az elemző.
Egyelőre kevés információ van arról, mely pontokon várható majd az első módosítás a rendeletek segítségével a jövő évi büdzsében, ahogy azt sem tudni, hogy az új rendeletek érinthetik-e az idei évi költségvetést.
A Portfolio elemzője hangsúlyozta:
a kormány hónapok óta azt kommunikálja, hogy a 2023-as költségvetést új alapokra kell helyeznie – elsősorban a megváltozott makrogazdasági környezet miatt.
A 2023-as költségvetést még négy százalék feletti növekedésre tervezték és fogadták el a nyáron 5,2 százalékos inflációval, és az ahhoz kötődő nyugdíjemelésekkel. Azóta az inflációs pálya lényegesen magasabbra várható: egyes elemzők 15-16 százalékos éves átlagos inflációról és pénzromlási ütemről is beszélnek, ami tíz százalékkal magasabb nyugdíjemelést is maga után vonhatna január elején.
Megváltozott a GDP-növekedési pálya is: egyes elemzők szerint Magyarország nehezen kerülheti el a recessziót, de a kormány azon van, hogy ezt mindenképpen elkerülje. Két fő terület körvonalazódik a kormányzati kommunikáció és a miniszterelnök nyilatkozatai alapján:
- egyrészt a GDP-növekedést akár célzott programokon keresztül támogatnák, hogy összességében ne legyen jövőre negatív a növekedés.
- A másik a rezsicsökkentésnek a megvédése, a jelenlegi rendszer fenntartása, melynek költsége százezer milliárd forintokban mérhető.
Csiki Gergely hozzátette, hogy a kormány mindent ezeknek rendel alá, és más célokra – például járulékcsökkentésre – nem lesz fedezet a költségvetésben jövőre.