eur:
402.77
usd:
372.05
bux:
88686.46
2025. április 1. kedd Hugó
Nyitókép: Sellwell/Getty Images

Gyengül az utasforgalom, de már több mint kilencmillió utas volt idén Ferihegyen

A nyári forgalomnövekedés után szeptemberben rosszabb utasforgalmi adatokról számolt be a Budapest Airport.

Júliusban és augusztusban 81 százalékos, illetve 80 százalékos visszaépülés volt tapasztalható 2019 azonos hónapjaihoz képest, szeptemberben ez a fellendülési arány a 2019 szeptemberi szint 78 százalékára csökkent - közölte a repülőteret üzemeltető Budapest Airport.

A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren szeptemberben 1 185 462 induló és érkező utas fordult meg, szeptember végéig így 9 060 752 utast fogadott és indított az idén a budapesti repülőtér, csaknem 265 százalékkal többet, mint 2021 első kilenc hónapjában.

Kiemelték, az idén a főszezonon kívül is népszerű célállomásnak bizonyult London, Tel-Aviv, Amszterdam, Frankfurt és Párizs.

A tájékoztatás szerint a cargo árumennyiség minimális, 4,1 százalékos csökkenést mutat 2021 szeptemberéhez képest. A január-szeptemberi időszakban regisztrált 143 716 tonna légiáru 7,8 százalékkal több, mint a tavalyi év azonos időszakában volt.

Közleményében a Budapest Airport ismerteti, hogy szeptemberben megkezdődött a központhoz kapcsolódó cargo előtér bővítése, októberben pedig kezdetét vette az árukezelő épület kapacitásának növelése is. A Budapest Airport további 6500 négyzetméteren létesít raktárakat, 2000 négyzetméteren irodákat, valamint élő állatok fogadására alkalmas munkaterületet, egyéb kiszolgáló helyiségeket.

A bővítésnek köszönhetően a repülőtér éves cargo kapacitása 250 000 tonnáról 300 000 tonnára nő, ez biztosítani fogja, hogy Magyarország továbbra is vezető szerepet töltsön be a kelet-közép-európai régióban, miközben alapvető versenyelőnyt biztosít a magyar gazdaság valamennyi szereplője számára.

KAPCSOLÓDÓ HANG

VIDEÓAJÁNLÓ
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.04.01. kedd, 18:00
Csicsmann László
Közel-Kelet szakértő, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára
Mégis mi lesz, ha Donald Trump tényleg megtámadja Grönlandot?

Mégis mi lesz, ha Donald Trump tényleg megtámadja Grönlandot?

Néhány hónapja még teljesen abszurd lett volna arról elmélkedni, hogy mi lenne, ha az Egyesült Államok megtámadna egy másik NATO-tagállamot, Donald Trump amerikai elnök viszont láthatóan mindenképpen meg akarja szerezni magának a Dániához tartozó Grönlandot. Trump több ízben beszélt arról is, hogy legrosszabb esetben még akár az amerikai haderőt is hajlandó lenne használni saját szövetségesével szemben, hogy az északi területet uralma alá hajtsa. Bár még sosem történt ilyen, és a NATO alapszerződése nem tér ki rá, alapvető sejtéseink lehetnek, mi történne, ha egy NATO-tagállam megtámadna egy másikat, Amerika katonai erőben való túlsúlya azonban most mindenképpen komplikálttá teszi a helyzetet.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×