Az államháztartás önkormányzatok nélkül számolt központi alrendszere 5101,5 milliárd forintos hiánnyal zárt tavaly. A költségvetés maradéktalanul biztosította a gazdaság újraindításához és a járvány elleni védekezéshez szükséges forrásokat - erősítette meg az előzetes adatokat kiadott részletes tájékoztatójában a Pénzügyminisztérium (PM).

Az éves hiány 209,8 milliárd forinttal kisebb az előző évinél, de

a 2287,7 milliárd forint módosított törvényi előirányzat több mint kétszerese, 223,0 százaléka.

A központi alrendszer december havi hiány 1170,2 milliárd forint volt. A szeptember végi 2292 milliárd forintos deficithez képest az éves hiány 55,1 százaléka 2809,4 milliárd forint a negyedik negyedévben halmozódott fel.

A központi alrendszer 24 994,4 milliárd forint bevétele 1973,7 milliárd forinttal, 8,6 százalékkal volt több az előző évinél; a 30 095,9 milliárd forint összegű kiadások 1763,9 milliárd forinttal, 6,2 százalékkal nőttek.

A központi költségvetés 4662,3 milliárd forintos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 419,4 milliárd forintos, az elkülönített állami pénzalapok pedig 19,8 milliárd forintos hiányt könyveltek el.

Az általános forgalmi adóból 5397,2 milliárd forint bevétele keletkezett a költségvetésnek, 728,2 milliárd forinttal, 15,6 százalékkal több az előző évinél. A jövedéki adóból származó bevétel 2021-ben 1243,4 milliárd forintot tett ki, 47,4 milliárd forinttal többet az egy évvel korábbinál. Az üzemanyagok utáni bevételek 27,6 milliárd forintos növekedésének hátterében a magasabb üzemanyagforgalom és az első negyedévi magasabb adómértékek állnak. A dohánytermékek utáni bevételek 12,3 milliárd forintos növekedését elsősorban a több lépcsőben megvalósult adómérték-emelés okozta.

A személyi jövedelemadóból származó bevétel - a magasabb bérkiáramlás miatt - 360,9 milliárd forinttal, 14,3 százalékkal 2888,6 milliárd forintra nőtt.

Társasági adóból 558,0 milliárd forint realizálódott, 151,5 milliárd forinttal haladta meg az előző év egyenlegét és 24,9 százalékkal a módosított előirányzat összegét.

Az uniós programok bevételei 1544,5 milliárd forintot tettek ki, a tervezett 2033,5 milliárd forint 76,0 százalékát, míg a múlt év végéig 2235,0 milliárd forint összegű kifizetés történt, ami az előirányzott 2515,4 milliárd forint 88,9 százaléka volt. A felmerült kiadások túlnyomó részét, 1653,0 milliárd forintot a 2014-2020-as programozási időszak kohéziós operatív programjai adták. Az új, 2021-2027-es programozási időszak kohéziós operatív programjai közül a Gazdaságfejlesztés és Innovációs operatív program plusz 209,8 milliárd forint kifizetést teljesített. A Helyreállítási és ellenállóképességi eszköz (RRF) kiadása 27,7 milliárd forintot tett ki - közölte a PM.

A költségvetési szervek kiadásai mérlegsoron 7267,8 milliárd forint kiadás teljesült, 0,2 százalékkal volt alacsonyabb, mint az előző év kiadása, de 43,5 százalékkal meghaladták az 5063,6 milliárd forintos törvényi előirányzatot. Ebből 3706,0 milliárd forintot tett ki a személyi juttatásokra és munkaadókat terhelő járulékokra kifizetett összeg. Ezen kívül kiemelkedik a Honvédelmi Minisztériumnál meghatározó részben a gyalogsági harcjárműcsaládra, a Lynx Programra és helikopterbeszerzésre fordított 317,0 milliárd forint, valamint a Nemzeti Népegészségügyi Központ főként a koronavírus-járványhoz kapcsolódó oltóanyag és PCR teszt beszerzése 167,5 milliárd forint értékben.

A nyugdíjbiztosítási alap kiadásai 4124,1 milliárd forintot értek el, 5,3 százalékkal haladták meg a tervezettet, az egészségbiztosítási alap 3248,2 milliárd forintos kiadása 11,3 százalékkal haladta meg a módosított törvényben előirányzott összeget.

Az 1274,3 milliárd forint összegű nettó kamatkiadás 293,8 milliárd forinttal lett több az előző évinél, amit a hozamok év közben bekövetkezett emelkedésével és az előző évitől különböző finanszírozási szerkezettel magyaráz a PM jelentése.

A központi költségvetés adóssága 4012,7 milliárd forinttal növekedett a múlt év során és 40 697 milliárd forinton állt az év végén.

A nettó forintkibocsátás 2884,0 milliárd forinttal finanszírozta a költségvetés hiányát.

A nettó devizakibocsátás 916,8 milliárd forinttal növelte a költségvetés adósságát. A forint árfolyamának az előző év végéhez képest bekövetkezett gyengülése 160,1 milliárd forinttal növelte, az adósság devizában fennálló részének forintban számított nyilvántartási értékét.