Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 21. szombat Olivér
Nyitókép: Monty Rakusen/Getty Images

Aszódi Attila: leáll a kontinens, ha nem ismerik el fenntarthatónak az atomenergiát

Az EU működésképtelenné válik, ha a közösség beszünteti a földgáz- és atomerőművi projektek finanszírozását – véli Aszódi Attila atomenergetikai szakember.

Az Európai Bizottság a jövőben attól tenné függővé ezen üzemek támogatását, hogy azokat a fenntartható befektetések közé sorolták-e.

A szervezet a közelmúltban jelentette be, hogy konzultációt indított a földgáz és a nukleáris energia jogszabályi besorolásának szövegtervezetéről. Amennyiben a folyamat végén elfogadják a javaslatot, ezen két energiatermelési mód, illetve ezen üzemek fejlesztési és építési beruházásai is bekerülnek azon tevékenységek körébe, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a következő 30 év folyamán az Európai Unió klímasemlegességet érhessen el.

Aszódi Attila: ez a szabályozás sértené az uniós alapszerződést

Gazdasági, politikai és nem környezetvédelmi indíttatásúnak tartja Aszódi Attila a földgáz- és atomerőművi projektek fenntartható befektetések közé sorolása körül kialakult vitát. Az atomenergetikai szakember megfogalmazása szerint

zöld befektetési köntösbe próbálják az energiapolitikai vitákat burkolni,

és csak ahhoz akarnának finanszírozást biztosítani, amire azt mondják, hogy zöld. Szerinte számítások segítségével könnyen belátható, hogy önmagában szélenergiával Európa nem ellátható folyamatos villamosenergiával, tehát szükség van más forrásokra is. Mint mondta, az már egyértelműen látszik, hogy Németország kivezeti az atomenergiát, míg Franciaországnak esze ágában sincs, máskülönben működésképtelenné válna az ország, ahogyan például Magyarország vagy Szlovákia is.

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Nukleáris Technikai Intézetének tanára szerint a szabályozás – amennyiben elfogadják – sértené az uniós alapszerződést. Ugyanis az Európai Unió működéséről szóló szerződésben az áll, hogy az egyes tagállamok saját maguk határozhatják meg az energiapolitikájukat és ebben az energiamixet, hiszen az eltérő adottságokat figyelembe kell venni a különböző országoknál – magyarázta a szakember.

Aszódi Attila úgy látja, azt kellene vizsgálni, hogy egyes projektek mennyiben segítik a fenntarthatóságot. A fenntarthatóság viszont nemcsak környezeti, hanem gazdasági és társadalmi fenntarthatóságot is jelent. Az pedig

nem fenntartható energiapolitika, ami nem képes a fogyasztókat ellátni villamosenergiával

– emelte ki. Meglátása szerint nem az a kérdés, hogy az atomenergia, vagy földgáz mennyiben zöld, hanem az, hogy az európai villamosenergia-rendszer hogyan tartható működőképesen a lehető legalacsonyabb szén-dioxid-kibocsátás mellet.

Aszódi Attila úgy véli, jelen helyzetben Európa működésképtelenné válik, hogyha a földgáz- és az atomerőművi projektek finanszírozását az említett szabályozáson keresztül ellehetetlenítik.

Az egyetemi tanár úgy látja, az Európai Unió, illetve az egész kontinens alapvető érdeke, hogy finanszírozhatók maradjanak a földgáz- és atomerőművi projektek, az újak építésétől a jelenlegiek fenntartásáig. Enélkül ugyanis meglátása szerint nincs európai villamosenergia-biztonság.

A német alkancellár szinte azonnal kritizálta a Bizottságot, amiért a nukleáris energia megkaphatná a zöld besorolást, miközben a földgáz hasonló státuszát üdvözölte. Aszódi Attila azt mondta, Berlin álláspontjának megértéséhez fontos tudni, hogy Németország éppen kivezeti az atomenergiát, az utolsó reaktorait idén tervezi lekapcsolni.

Át fog menni a javaslat

Nyár végére születhet meg a megállapodás az atomenergia és a földgáz fenntartható energiaforrásként való elismeréséről az Európai Unióban - véli a Klímapolitikai Intézet szenior kutatója. Zay Balázs vitákra számít, de a javaslatot elutasító többségre nem.

Mint mondta, az atomenergia az egyik legalacsonyabb karbonkibocsátású energiaforrás, ráadásul az egyetlen olyan, ami

  • folyamatosan rendelkezésre áll,
  • több évtizedre előre tervezhető
  • és emiatt a rezsidíjat is alacsonyan lehet tartani vele.

Logikus továbbá, hogy a földgázenergia is hogy belekerül a taxonómia-rendeletbe, mivel ezzel nagyon gyorsan kiváltható a szilárd tüzelés (szén és lignit). Emellett a földgáz feleakkora karbonkibocsátással jár, mint hogyha a továbbiakban is a szénerőműveket működtetjük.

Zay Balázs szerint várhatóan az atomenergia és a földgáz is megkapja a szükséges támogatást az EU illetékes testületeitől.

Ahhoz, hogy az atomenergia elutasításra kerüljön, az uniós tagországok 55 százalékának kellene nemet mondani, ami egybefoglalja a lakosság 65 százalékát. Míg a két legnépesebb tagállam, Franciaország és Lengyelország egyértelműen az atomenergia mellett van, a népes tagországok közül egyedül Németország ellenzi határozottan ezt a tervet. Az összes tagállamot tekintve és ez a kétharmad-egyharmados arány kezd kikristályosodni – mondta a Klímapolitikai Intézet szenior kutatója.

Amennyiben mindkét villamosenergia-termelési múlt bekerül az úgynevezett taxonómia-rendeletbe, könnyebbé válna azok magánbefektetői és uniós költségvetési támogatása, finanszírozása, tette hozzá Zay Balázs.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

„Varga Barnabás pótlásán az egész magyar labdarúgásnak dolgoznia kellene” – Torghelle Sándor

Nem tartja valószínűnek Torghelle Sándor, hogy a Liverpool ebben az idényben visszatérjen az angol labdarúgó-bajnokság élére. A korábbi angliai légiós és válogatott csatár az InfoRádióban a Nemzetek Ligája őszi tapaszatalairól is beszélt.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Tisza-kormány: megnyílt az uniós pénzcsap, megjött az első hitelminősítő ítélete Magyarországról

Tisza-kormány: megnyílt az uniós pénzcsap, megjött az első hitelminősítő ítélete Magyarországról

Stabilra javította Magyarország kilátását a Moody's, az Európai Bizottság megállapítása szerint pedig a helyreállítási terv 127 mérföldkövéből 126-ot teljesített a magyar kormány, így decemberben megérkezik az eddig befagyasztott mintegy 3400 milliárd forintos uniós forrás. Hétfőn Pozsonyban visegrádi csúcs vár Magyar Péterre, emellett pedig Bús Balázs szabadon engedése, illetve a minimálbér-megállapodás és a rendszerhasználati díjak átalakítása voltak az elmúlt napok fontos eseményei.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×