Az Európai Bizottság a jövőben attól tenné függővé ezen üzemek támogatását, hogy azokat a fenntartható befektetések közé sorolták-e.

A szervezet a közelmúltban jelentette be, hogy konzultációt indított a földgáz és a nukleáris energia jogszabályi besorolásának szövegtervezetéről. Amennyiben a folyamat végén elfogadják a javaslatot, ezen két energiatermelési mód, illetve ezen üzemek fejlesztési és építési beruházásai is bekerülnek azon tevékenységek körébe, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a következő 30 év folyamán az Európai Unió klímasemlegességet érhessen el.

Aszódi Attila: ez a szabályozás sértené az uniós alapszerződést

Gazdasági, politikai és nem környezetvédelmi indíttatásúnak tartja Aszódi Attila a földgáz- és atomerőművi projektek fenntartható befektetések közé sorolása körül kialakult vitát. Az atomenergetikai szakember megfogalmazása szerint

zöld befektetési köntösbe próbálják az energiapolitikai vitákat burkolni,

és csak ahhoz akarnának finanszírozást biztosítani, amire azt mondják, hogy zöld. Szerinte számítások segítségével könnyen belátható, hogy önmagában szélenergiával Európa nem ellátható folyamatos villamosenergiával, tehát szükség van más forrásokra is. Mint mondta, az már egyértelműen látszik, hogy Németország kivezeti az atomenergiát, míg Franciaországnak esze ágában sincs, máskülönben működésképtelenné válna az ország, ahogyan például Magyarország vagy Szlovákia is.

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Nukleáris Technikai Intézetének tanára szerint a szabályozás – amennyiben elfogadják – sértené az uniós alapszerződést. Ugyanis az Európai Unió működéséről szóló szerződésben az áll, hogy az egyes tagállamok saját maguk határozhatják meg az energiapolitikájukat és ebben az energiamixet, hiszen az eltérő adottságokat figyelembe kell venni a különböző országoknál – magyarázta a szakember.

Aszódi Attila úgy látja, azt kellene vizsgálni, hogy egyes projektek mennyiben segítik a fenntarthatóságot. A fenntarthatóság viszont nemcsak környezeti, hanem gazdasági és társadalmi fenntarthatóságot is jelent. Az pedig

nem fenntartható energiapolitika, ami nem képes a fogyasztókat ellátni villamosenergiával

– emelte ki. Meglátása szerint nem az a kérdés, hogy az atomenergia, vagy földgáz mennyiben zöld, hanem az, hogy az európai villamosenergia-rendszer hogyan tartható működőképesen a lehető legalacsonyabb szén-dioxid-kibocsátás mellet.

Aszódi Attila úgy véli, jelen helyzetben Európa működésképtelenné válik, hogyha a földgáz- és az atomerőművi projektek finanszírozását az említett szabályozáson keresztül ellehetetlenítik.

Az egyetemi tanár úgy látja, az Európai Unió, illetve az egész kontinens alapvető érdeke, hogy finanszírozhatók maradjanak a földgáz- és atomerőművi projektek, az újak építésétől a jelenlegiek fenntartásáig. Enélkül ugyanis meglátása szerint nincs európai villamosenergia-biztonság.

A német alkancellár szinte azonnal kritizálta a Bizottságot, amiért a nukleáris energia megkaphatná a zöld besorolást, miközben a földgáz hasonló státuszát üdvözölte. Aszódi Attila azt mondta, Berlin álláspontjának megértéséhez fontos tudni, hogy Németország éppen kivezeti az atomenergiát, az utolsó reaktorait idén tervezi lekapcsolni.

Át fog menni a javaslat

Nyár végére születhet meg a megállapodás az atomenergia és a földgáz fenntartható energiaforrásként való elismeréséről az Európai Unióban - véli a Klímapolitikai Intézet szenior kutatója. Zay Balázs vitákra számít, de a javaslatot elutasító többségre nem.

Mint mondta, az atomenergia az egyik legalacsonyabb karbonkibocsátású energiaforrás, ráadásul az egyetlen olyan, ami

• folyamatosan rendelkezésre áll,
• több évtizedre előre tervezhető
• és emiatt a rezsidíjat is alacsonyan lehet tartani vele.

Logikus továbbá, hogy a földgázenergia is hogy belekerül a taxonómia-rendeletbe, mivel ezzel nagyon gyorsan kiváltható a szilárd tüzelés (szén és lignit). Emellett a földgáz feleakkora karbonkibocsátással jár, mint hogyha a továbbiakban is a szénerőműveket működtetjük.

Zay Balázs szerint várhatóan az atomenergia és a földgáz is megkapja a szükséges támogatást az EU illetékes testületeitől.

Ahhoz, hogy az atomenergia elutasításra kerüljön, az uniós tagországok 55 százalékának kellene nemet mondani, ami egybefoglalja a lakosság 65 százalékát. Míg a két legnépesebb tagállam, Franciaország és Lengyelország egyértelműen az atomenergia mellett van, a népes tagországok közül egyedül Németország ellenzi határozottan ezt a tervet. Az összes tagállamot tekintve és ez a kétharmad-egyharmados arány kezd kikristályosodni – mondta a Klímapolitikai Intézet szenior kutatója.

Amennyiben mindkét villamosenergia-termelési múlt bekerül az úgynevezett taxonómia-rendeletbe, könnyebbé válna azok magánbefektetői és uniós költségvetési támogatása, finanszírozása, tette hozzá Zay Balázs.