INFORÁDIÓ
2022. december 2. péntek
Melinda, Vivien

taxonómia rendelet

klímapolitika

európai bizottság

atomenergia

földgáz

németország

ausztria

franciaország

European Union flags in front of the blurred European Parliament in Brussels, Belgium

Az Európai Bizottság döntött az atomenergiáról, Berlin és Bécs máris támad

Infostart / Fóris György

Hatalmas felzúdulást váltott ki az atomenergiát elvető tagországok fővárosaiban, valamint környezetvédő körökben az Európai Bizottság végleges javaslata, amely beengedte a támogatható energiák közé a földgázt és az atomenergiát.

A brüsszeli testület szó szerint az elmúlt év utolsó perceiben, szilveszter éjszaka nem sokkal éjfél előtt – de formailag még 2021-ben – küldte meg a tagállamok kormányainak a teljessé vált javaslatát arra az úgynevezett taxonómialistára, amely a környezetvédelmi szempontból fenntarthatónak minősíthető és ezért a jövőbeni finanszírozások idején kedvezőbb feltételeket élvező energiák körét tartalmazza. A javaslat ténye és tartalma az új év első munkanapján vált ismertté a tömegtájékoztatás számára.

Beigazolva a korábbi kiszivárogtatásokat és előrejelzéseket, a végleges anyag, részben annak érdekében is, hogy a tagországok minél szélesebb körének támogatását elnyerje, bizonyos feltételek között a támogatható energiák közé emelte az elmúlt hónapokban legtöbb energiapolitikai vitát kiváltó földgázt és atomenergiát is. Mint az várható volt, a testület érvelése abból indult ki, hogy „megkerülhetetlen annak elismerése, hogy

a földgáz és az atomenergia összességében hozzá tud járulni az EU gazdaságának távlatibb szénmentesítéséhez”.

Az atomenergia kapcsán a brüsszeli tervezet úgy fogalmaz, hogy „fenntarthatónak” minősülhet akkor, ha az üzemeltető ország szavatolni tudja, hogy alkalmazása „nem okoz számottevő kárt” a természetes környezetben (beleértve a legvitatottabb komponens, a nukleáris hulladék környezetbiztos tárolásának a megoldását is). Az engedmény a tervezet jelenlegi formája szerint az új építésű atomerőművekre vonatkozik.

A földgáz esetében a fenntarthatósági minősítés a 2030-ig épített új erőművekre vonatkozik, és előfeltétel, hogy az ezt alkalmazó létesítmények kibocsátása nem haladhatja meg megtermelt kilowattonként a 270 gramm szén-dioxid-tartalmat.

A javaslat heves elutasítást váltott ki elsősorban az osztrák és a német fővárosokban – mindkét helyen a zöld párt része a nemzeti kormánykoalíciónak –, így az osztrák klíma- és energiaügyi miniszter, Leonore Gewessler hétvégi Twitter-üzenetében megerősítette néhány nappal korábban tett nyilatkozatát, és leszögezte, hogy amennyiben a brüsszeli javaslatot megvizsgálva ezt indokoltnak érzik,

Bécsben nem fognak habozni jogi úton, bíróság előtt megkérdőjelezni a bizottsági javaslat elfogadhatóságát.

Németországban, ahol hosszú idő után decembertől része megint a kormánykoalíciónak a zöld párt – Robert Habeck gazdasági miniszter személyében ők adják az alkancellárt is, de a párt kezében van a környezetvédelmi tárca is (igaz, a klímapolitika nélkül) –, szintén sorban születnek az elutasító nyilatkozatok.

Habeck a hétvégén a DPA-nak nyilatkozva „fölöslegesnek” nevezte az atomenergia felé tett (és általa csak „zöldre mosásra” alkalmat adónak tekintett) bizottsági engedményt, és kilátásba helyezte, hogy

a német kormány a tervezet jóváhagyása ellen szavaz majd.

Még élesebben fogalmazott párt- és kormánytársa, Steffi Lemke környezetvédelmi miniszter, aki „totális tévedésként” értékelte a bizottsági témamegközelítést, és megismételte pártja azon meggyőződését, hogy az atomenergia alkalmazása súlyos pusztítást idézhet elő a környezetben.

Velük egyező módon, az atomenergiát elvető „ötök” táborához tartozó Luxemburg energiaügyi minisztere, Claude Turmes „provokációnak” nevezte, hogy a brüsszeli testület végül felvette a fenntartható energiák listájára az atomenergiát.

Emlékezetes, hogy másfelől viszont időközben tizenötre nőt azon tagállamok köre, amelyek – elsősorban Franciaország, valamint nem kis részt Lengyelország – vezetésével éppen ennek bekövetkeztéért küzdöttek az elmúlt hónapokban. Elemzések ennek kapcsán visszatérően emlékeztetnek, hogy Franciaországban jelenleg atomerőművek állítják elő az ország villamosenergia-igényének közel kétharmadát, miközben nem mellesleg tavasszal történetesen elnökválasztás lesz francia földön.

A földgáz adott feltételek melletti „befogadása” értékelések szerint elsősorban a déli és a kelet-európai országok körében vált majd ki pozitív visszhangot,

lévén ezen ország többsége jelenleg komoly mértékben még a földgázimportra alapozza gazdasága működését.

Nem kis részt ide tartozik Németország is, amelynek új pénzügyminisztere, a liberális párti Christian Lindner a vasárnapi Süddeutsche Zeitungnak nyilatkozva elégedetten nyugtázta a földgáz prolongált tolerálását, hangsúlyozva, hogy „reálisan nézve a dolgot, Németországnak átmeneti technológiaként szüksége lesz a modern földgázalapú erőművekre akkor, amikor lemond a szén használatáról és felszámolja atomerőműveit”.

Itt már azonban láthatóan megjelennek a repedések a berlini Scholz-koalíciót alkotó pártok megközelítésében, lévén a német zöldek körében a földgáz is az elutasított energiák közé számít. A Politico ennek kapcsán idézte Rasmus Andersen német zöldpárti EP-képviselőt, aki szerint a brüsszeli bizottság javaslata „jelentős visszalépés”, amivel úgymond komolyan kompromittálódott Ursula von der Leyen bizottsági elnök klímapolitikájának a hitelessége.

Szakértők emlékeztetnek ugyanakkor, hogy a taxonómialista esetében a tét nem az volt, vajon „legalizálják”, avagy „betiltják” az atomenergia és a földgáz használatát, annál is kevésbé, mivel minden tagország nemzeti hatáskörben dönthet arról, hogy milyen összetételű „energiamix” alkalmazásával igyekszik biztosítani gazdasági működését. A leendő közösségi szabályozás a klímacélok teljesülésével összhangban álló energiák alkalmazását szolgáló jövőbeni befektetések számára kíván elsősorban iránymutatást (és részben finanszírozási könnyítést) adni, hogy mely energiaformák számíthatnak tartósabb támogatottságra a közösségi politikán belül.

A mostani javaslat még csak egy leendő jóváhagyási folyamat kezdetét jelenti. Január 12-ig most az EU-tanács szakértői csoportja véleményezi, majd bekerül a formális végrehajtás menetébe, aminek során a szükséges tagállami és európai parlamenti többséget egyaránt el kell tudni nyerni ahhoz, hogy a tervezetből EU-joganyag lehessen. Ez utóbbira amúgy négy hónap áll majd rendelkezésre, ami indokolt esetben további két hónappal meghosszabbítható.

Ami az EU-tanácsi (tagországok kormányai közötti) jóváhagyást illeti, esetében szakértők szinte bizonyosra veszik az elfogadást, lévén

az elutasításhoz a tagországok minősített többségének (országok 55 és a mögöttük álló uniós népesség 65 százalékának) az egyetértésére volna ehhez szükség,

ami majdnem biztosan nem lesz meg.

Az Európai Parlament végszavazása már nehezebben kiszámítható, lévén itt mindig egymással párhuzamosan jelennek meg nemzetállami érdekek és bizonyos közösségi szintű preferenciák, utóbbiak körébe mindig is beletartozott a klímavédelem is. Ennek ellenére az a tény, hogy jelenleg csak öt tagállam hivatalos politikájában számít dominánsnak az atomenergia elvetése – a fentebb említett három mellett még Dánia és Portugália tartozik ide –, sokak szerint erősen vélelmezhető, hogy a huszonhét tagállamból érkezett EP-képviselők körében is meglesz minimum az atomenergia "zöldesítésének" a szükséges mértékű támogatottsága.

Nyitókép: artJazz/Getty Images
A címlapról ajánljuk

×
×

Iratkozzon fel hírlevelünkre

és nem marad le az Infostart legfontosabb híreiről.
FELIRATKOZOM
×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

Médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Médiatanács Támogatási Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018