Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 7. szombat Rómeó, Tódor
Nyitókép: Pxhere

Hiába torpant meg az albérletpiac évközben

Masszív az áremelkedés. 2-4,5 ezer forintot kell leszurkolni havonta egy budapesti négyzetméterért.

Az év első felében stabilizálódott, majd fellendült a budapesti albérletpiac - közölte a Rentingo.com.

Az albérletközvetítő portál szerint a legdrágább városrészekben, a Várnegyedben és a Belvárosban 20 százalék körüli az éves emelkedés. A legnagyobb mértékben, csaknem 30 százalékkal Buda belső lakónegyedein nőttek az árak. Ritkán ugyan, de az adatok alapján előfordul csökkenés is, például a XVI. és XVIII. kerületben, de beljebb, a VI. és VII. kerület külső részein is találni a tavalyinál olcsóbb városrészeket - írták.

A bérleti díjak közötti eltérés jelentős, négyzetméterenként 2 ezer és 4,5 ezer forint között változik. A legolcsóbbak Budapest keleti és déli részén találhatók, a város határához közel. Esetenként egy kerületen belül is lehet 50 százaléknyi különbség az árak között - tették hozzá.

A Rentingo.com értékelése szerint a bérlők fizetőképessége erősödik, a forgalom függetlenedett a járványtól, a bővüléshez hozzájárul a bizakodó piaci hangulat. A fellendülést számos rekord is jelzi, például egy tízezer megtekintést meghaladó hirdetés, vagy egy rózsadombi albérlet, amely havi 550 ezer forintért kelt el - olvasható a közleményben.

A 2017 végén elindult Rentingo.com olyan bérbeadási platform és közösségi oldal, amely összeköti a bérbeadókat, a bérlőket és a szobatárskeresőket. Az oldal elsődleges célja, hogy átláthatóvá tegye a lakáskiadás folyamatát a hirdetés megfogalmazásától a bérbeadó és bérlő bemutatkozásán és beazonosíthatóságán keresztül a bérleti szerződés megkötéséig. A platform regisztrációval szűri és biztosítja, hogy transzparens bérleti ügyletek születhessenek.

Címlapról ajánljuk

Ürge-Vorsatz Diána: a luxusigények felfalják, így veszélyben lehet a zöld jövő

A megújuló energiaforrások globális térnyerése látványos, mégsem hozza el automatikusan a fosszilis korszak végét – mutat rá egy friss tanulmány. A kutatás egyik szerzője, Ürge-Vorsatz Diána szerint a globális energiaéhség erősebb, ezért az új megújuló kapacitások jelentős része nem a szén- vagy gázalapú erőműveket váltotta fel, hanem az új fogyasztást szolgálta ki.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×