Infostart.hu
eur:
388.58
usd:
330.66
bux:
110619.36
2025. december 22. hétfő Zénó
taxi in the city - badge on the roof
Nyitókép: ControlMedia/Getty Images

Kettős présben a magyar taxisok

A pandémia mellett az üzemanyagár-növekedést is nyögik.

Egyre nehezebb helyzetben vannak a magyarországi taxisok, mert amellett, hogy a koronavírus-járvány ezt az ágazatot sem kímélte, a folyamatosan növekvő üzemanyagárakkal is szembe kell nézniük – írja a Világgazdaság.

A Központi Statisztikai Hivatal legutóbbi inflációs adatai szerint a taxik átlagos kilométerdíja alig felerészben követi a benzin és a gázolaj áremelkedését. Ma egy kilométernyi utazás taxival – a KSH adatai szerint – 322 forintba kerül átlagosan Magyarországon.

Emiatt 30 százalékkal emelnék a mostani 700 forintos alapdíjat, a 300 forintos kilométerárat és a 75 forint per perces várakozási idő költségeit a fővárosi taxisok. A lapnak a Taxis Szövetséget vezető Metál Zoltán felidézte: az elmúlt öt évben 18 százalékkal, 278-ról nőtt 322-re az országos átlagos kilométerár a taxisoknál, az üzemanyag-átlagár mindeközben 29 százelékkal emelkedett (az elmúlt egy évben pedig csak 6 százalékkal nőttek a kilométerdíjak, míg a benzin ára 22-vel). A benzinár-emelkedés miatt a tankolás most a költségek egyötödét jelenti. Emellett drágult a kocsik fenntartása és az ötévenkénti autócsere is terhet ró a fuvarozókra, utóbbit nehezíti még a koronavírus-járvány okozta keresletcsökkenés is.

Címlapról ajánljuk

A csehek és a sorkatonaság, érdekes felmérés készült

A csehek 53 százaléka egyetért az adminisztratív katonai nyilvántartás esetleges bevezetésével, míg egyharmaduk ellenzi azt – derül ki az NMS ügynökségnek a Cseh Rádió számára készített felméréséből. Az adminisztratív nyilvántartás a 18 és 60 év közötti cseh állampolgárokat érintené, akikre a hadkötelezettség vonatkozik.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Társasági adó: amikor a kevesebb pont, hogy több

Társasági adó: amikor a kevesebb pont, hogy több

A vállalkozásfejlesztési szakpolitika alapvető célja, hogy a kkv-k számára kiszámítható és stabil működési keretrendszer álljon rendelkezésre. Ennek mentén időről időre fellángol a vita az adórendszert illetően is. Elég hatékony-e, megfelelően ösztönzi-e a gazdasági szereplőket, támogatja-e a növekedést? Segíti-e a társadalmi igazságosság érvényre jutását? Szükség van-e a hangsúlyok eltolására? Ez egy természetes folyamat és szükség is van rá, hiszen a gazdaság szerkezete változik, a gazdasági szereplők viselkedése sem állandó, így előfordulhat, hogy ami a múltban működött, ma már nem elég hatékony és vice versa. A vállalkozásbarát adózási környezet teremti meg azt az alapot, amelyre a vállalkozásfejlesztési szakpolitika célzott eszközei rá tudnak épülni: a támogatások, kedvezményes programok és fejlesztési ösztönzők így nem helyettesítik, hanem tovább erősítik az adórendszer vállalkozásbarát hatását, és elősegítik, hogy a vállalkozások a rendelkezésre álló lehetőségeket növekedéssé, innovációvá és tartós versenyképességgé alakítsák. Magyarországon a viták központjába igen gyakran a társasági adó kerül. A kritikák sok esetben a 9 százalékos kulcsot célozzák, a legjellemzőbb bírálat, hogy az alacsony adókulcsnak köszönhetően a vállalatok nem veszik ki eléggé szerepüket a közteherviselésből. Érdemes ezért körbejárni a társasági adó mértékét, megvizsgálva az a vállalkozásfejlesztéssel, növekedéssel való kapcsolatát, az alacsony adókörnyezet jelentette előnyöket, amelyek talán nem mindig szembetűnők.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2025. december 22. 14:30
×
×
×
×