Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 22. vasárnap Cecília
Idős vásárlók pakolnak autójuk csomagtartójába egy üzlet előtt az I. kerületi Mészáros utcában 2020. november 24-én. A koronavírus-járvány lassítását és az idősek védelmét szolgáló intézkedés értelmében a kormány elfogadta az Idősek Tanácsa javaslatát, így ettől a naptól hétköznapokon a 9.00 óra és 11.00 óra közötti, hétvégén a 8.00 óra és 10.00 óra közötti időszakban vásárlási idősávot kapnak az idősek. Ebben az időintervallumban csak a 65 év felettiek léphetnek be az élelmiszerüzletekbe, a drogériákba és a gyógyszertárakba.
Nyitókép: MTI/Szigetváry Zsolt

Hatalmas a drágulás Magyarországon

Az áremelkedés ütemét elsősorban a nyers-, az alap- és az üzemanyagok drágulása, valamint a forint euróval szembeni árfolyamváltozása befolyásolta – áll a KSH jelentésében.

Júliusban a belföldi értékesítési árak 18,3 százalékkal, az export értékesítési árak 13,0 százalékkal növekedtek az egy évvel korábbiakhoz viszonyítva. Az ipari termelői árak átlagosan 14,8 százalékkal magasabbak voltak, mint egy évvel korábban – jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az előző hónapban a belföldi árak 15,4 százalékkal, az exportárak 9,7 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbinál, a termelői árak együttes emelkedése 11,6 százalékos volt júniusban.

Az áremelkedés ütemét elsősorban a nyers-, az alap- és az üzemanyagok drágulása, valamint a forint euróval szembeni árfolyamváltozása befolyásolta – fűzte hozzá a jelentés.

Az előző hónaphoz képest a belföldi értékesítés árai 3,3 százalékkal, az exportértékesítés árai 3,6 százalékkal emelkedtek,

így az ipari termelői árak összességében 3,5 százalékkal nőttek.

A belföldi termelői árak 18,3 százalékos emelkedésén belül a feldolgozóiparban 14,9 százalékkal, az energiaiparban (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) 26,1 százalékkal emelkedtek az árak.

A belföldi áremelkedést a kőolajfinomítás és a vegyipar árainak 42,2, illetve 34,1 százalékos emelkedése táplálta, de fémtermékek és alapanyagok termelői ára is 24,8 százalékkal magasabb volt a tavaly júliusinál. Az élelmiszerek termelői áremelkedése 0,6 százalékponttal tovább gyorsult júniushoz képest és 6,6 százalékos volt. A járműipar 5,0 százalékkal emelte árait egy év alatt, bár júniusban az éves emelkedés még 1,7 százalékos volt. A számítástechnikai cikkek termelői ára 1,1 százalékkal nőtt, a gépgyártásban 4,6 százalékos volt az emelkedés, míg a villamosberendezések 11,2 százalékkal kerültek többe.

A fogyasztási cikkek termelői ára átlagosan 5,1 százalékkal nőtt, ezen belül a tartós fogyasztási cikkek 8,7 százalékkal lettek drágábbak tavaly júliushoz képest.

A beruházási javak termelői ára 6,4 százalékkal lett magasabb.

Az ipari exportértékesítési árak 13,0 százalékos emelkedésén a 95 százalékos súlyt képviselő feldolgozóiparban 9,2 százalékos, a 4,5 százalékos súlyú energiaiparban 117,4 százalékos volt az emelkedés üteme, amit a világpiaci árak emelkedése, a forint gyengülése, valamint a nyersanyagok árának tavaly nyári visszaesése okozott.

A forint árfolyama tavaly július óta az euróval szemben 1,8 százalékkal (6,24 forinttal) gyengült, a dollárhoz képest 1,4 százalékkal (4,35 forinttal) erősödött.

Exportban is a kőolajfeldolgozás és a vegyipar vezette az éves áremelkedést a feldolgozóiparon belül 68,4, illetve 44,8 százalékkal. A járműgyártás exportárai 3,6 százalékkal, a számítástechnikai termékeké 3,3 százalékkal nőttek, a gépiparban 4,2 százalékos volt az emelkedés. A villamosberendezések exportára 6,9 százalékkal, az élelmiszereké 9,3 százalékkal nőtt. A gyógyszeripar exportárai egyetlen hónap alatt 5,6 százalékkal emelkedtek, amivel 6,3 százalékkal nőttek a tavaly júliusi szint fölé.

Az év első hét hónapjában a belföldi értékesítés árai 10,9 százalékkal, az exportértékesítés árai 9,9 százalékkal, az ipari termelői árak összességében 10,3 százalékkal nőttek.

Címlapról ajánljuk
Az euró nem hoz innovációt

Az euró nem hoz innovációt

Az euró bevezetése után már nem érhető el az árfolyamgyengítés mint gazdaságpolitikai eszköz. Az innovációval és hatékonysággal kellene kiváltani. Csakhogy Szlovákia közel tizennyolc év alatt sem vált innovációs nagyhatalommá, Lettország kutatás-fejlesztési ráfordításai továbbra is messze elmaradnak az uniós átlagtól, és még a digitális csodaként ünnepelt Észtország termelékenységi felzárkózása is megtorpant. Úgy tűnik, hogy a gazdaságot sokkal könnyebb megfosztani egy versenyképességi eszközétől, mint képessé tenni egy másik használatára.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
EZT OLVASTA MÁR?
×
2026. november 22. 21:00
2026. november 22. 19:51
×
×