Rengeteg az üres magán-, illetve önkormányzati tulajdonú ingatlan Budapest belvárosi kerületeiben, mivel sok vállalkozás tönkrement a pandémia miatt. De nem csak emiatt van szükség szemléletváltásra a közösségi ingatlanhasznosításban. Polyák Levente építész-urbanista, a Kortárs Építészeti Központ munkatársa szerint egyre több önkormányzat gondolkozik azon, hogy miként lehet nem tisztán piaci módszerekkel újragondolni a kiskereskedelmet, a földszinti üzlethelységek és esetleg más típusú épületek hasznosítását is.

"Ennek nagyon jó példája a Margit-negyed kezdeményezés. Az önkormányzat elkezdett pályázatokat meghirdetni, amelyekben olyan kezdeményezéseket keresnek az üres üzletekbe, amelyek hosszabb távon más bérlőket tudnak vonzani, illetve olyan

közösségi életet tudnak vonzani a Margit körútra,

ami jót tesz a környéknek is" – mondta el Polyák Levente az InfoRádióban.

Egy ilyen kezdeményezésnek a probléma azonosításával kell indulnia az építész szerint, sok az ilyen alulról jövő kezdeményezés.

"Amikor egy önkormányzat elfogadja a kialakult érvrendszert, illetve tud azonosulni azzal a gondolattal, hogy legyen élhetőbb, sétálhatóbb, használhatóbb egy adott utca, akkor elkezdődik a tervezés, ideális esetben hosszas konzultáció, közösségi egyeztetés után" – fogalmazott Polyák Levente.

Az egyeztetések közben kereskedők és civilek érdekei is ütközhetnek, de a kulturális projektek szereplői is érdekeltek lehetnek a folyamatokban.

A Népszínház utca jövőjéről is beszélt az urbanista: elmondása szerint Józsefváros valószínűleg nem amellett teszi le a voksát, hogy térkővel fedje le a teljes utcát, a sétálóutcából a régi bérlőket kitegyék, majd drága kávézókkal töltség meg, hanem komplexebb módon, a lakossággal, kereskedőkkel, tulajdonosokkal egyeztetve igyekeznek megújítani az utcát úgy, hogy a szükséges funkciók megmaradjanak és sok régi kereskedő is maradhasson helyén. Így funkciócsere helyett a jelen és a jövő közti folytonosság várhat a megújult Népszínház utcára.