Márciusban országos szinten 0,5 százalékkal, Budapesten pedig 0,8 százalékkal nőttek az albérletárak az előző hónaphoz képest - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) és az ingatlan.com lakbérindexéből.

Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője elmondta, a márciusban bekövetkezett bérletidíj-növekedés minimálisnak tekinthető, továbbra sincs szó tartósabb emelkedésről. Ezt támasztja alá, hogy az országos bérleti díjak 1,6 százalékkal, a budapestiek 2,2 százalékkal maradnak el a tavaly áprilisi szinttől, amikor koronavírus-járvány miatt éles fordulatot vett az albérletpiac.

Az ingatlan.com elemzésében arra is rámutatott, hogy április végén csaknem 21 ezer kiadó lakás és ház hirdetése szerepelt a kínálatban, 10 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A tulajdonosok által meghirdetett lakóingatlanok átlagos bérleti díja a fővárosban április végén 130 ezer forint volt, a különböző városrészekben azonban eltérőek az árak.

Példaként említették, hogy az V. kerület volt ekkor a legdrágább, átlagosan 170 ezer forintos havi bérleti díjjal, a legolcsóbb pedig a XIX. kerület, ahol 110 ezer forintért hirdették a kiadó lakásokat. A korábbi években a fővárosi albérletpiacon belül elsősorban a rövid távú lakáskiadás, azaz lakáshotelezés "fellegvárának" számító VI. és VII. kerületben 135 ezer és 120 ezer forintnál tartottak az átlagos bérleti díjak.

Balogh László szerint

fontos kérdés, hogy a járvány lecsengése és a turizmus visszatérése után hogyan alakulnak az utóbbi két kerületben az albérletárak.

Mindkét kerület ugyanis komoly szigorítást tervez a rövid távú lakáskiadást tekintve.

Az ingatlan.com szerint a tervezett szabályok a lakók kezébe adhatják a döntést, hogy lehessen-e "lakáshotelezni" az adott társasházban. Ezért könnyen lehet, hogy egy szigorú szabályozás inkább a hosszú távú lakáskiadás felé terelheti az érintett városrészekben a befektetőket, így a korábbi években látottnál megfizethetőbb albérlet- és lakásárak alakulhatnak ki. Ez pedig kigyűrűzhet a külső kerületekbe is.