A villamos energiáról és a földgázellátásról szóló törvény módosítása az ügyfelek részéről felmerült igények és a járványhelyzet során szerzett tapasztalatok alapján jelentősen bővíti az elektronikus ügyintézés lehetőségeit, így csökkenhet az eljárások időtartama és rugalmasabbá válhat a fogyasztói igények kiszolgálása. A javaslat szerint a felhasználón kívül, a még felhasználói státusszal nem rendelkező igénybejelentő is élhet majd az elektronikus kapcsolattartás lehetőségével és azonosítási eljárást követően az engedélyes által biztosított informatikai felületen is eleget lehet majd tenni az írásbeliség követelményének.

Mivel az egyetemes szolgáltatást érintő szerződések esetében gyakran elmarad azok írásba foglalása, lehetségessé válik a szerződés ráutaló magatartással történő létrejötte, illetve az is, hogy jogvita esetén ne lehessen az írásbeli szerződés hiányára hivatkozni. Az egyetemes szolgáltatást érintő szerződések esetében – amelyek írásba foglalása eddig sok esetben elmaradt és ez akár a szolgáltatás kikapcsolását is eredményezhette volna –, nem lesz szükséges a szerződés visszaküldése, mivel módosítás lehetőséget ad a szerződés ráutaló magatartással történő létrejöttére, ha a szolgáltatás igénybevétele ténylegesen megkezdődik.

A távhőszolgáltatásról szóló törvény szigorítását követően a földgázkereskedő lehetetlenülése esetén a továbbiakban 7 nap áll a távhőtermelő rendelkezésére, hogy új kereskedőt találjon, és ezalatt a felhasználók ellátását a földgáz biztonsági készletből vásárolt földgázzal lesz jogosult biztosítani. Az eddigieknél szigorúbb szabályozás hozzájárul a visszaélésszerű helyzetek megakadályozásához, valamint garantálja a folyamatos, megbízható és megfizethető távhőellátást.

A ITM közleménye arra is kitér, hogy a kormány célja, hogy a megfelelő műszaki–biztonsági állapottal rendelkező bányászati célú mélyfúrásokat (meddő szénhidrogén kutatófúrás, kút, illetve a termelésből kivont, a mező termeltetéséhez már nem szükséges vagy műszakilag alkalmatlanná vált szénhidrogénkút) eredeti állapotukban megőrizze és így elkerülhetőek legyenek a szükségtelen kútfelszámolások. A bányatörvény módosításával biztosítható a kutak akár bányászati, akár más alternatív célra – például szén-dioxid tárolása, vízkivétel, geotermikus energia kinyerése – történő hasznosíthatósága.

A vonatkozó európai uniós szabályozás átültetése érdekében szükséges a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény módosítása, így a felhasználók a jövőben a víziközmű ágazatban is csak akkor kezdeményezhetnek panaszeljárást a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalnál, ha azt megelőzően a szolgáltatóhoz fordultak, hogy rendezzék az ügyüket.