Egyértelmű visszaesést mutatott a Magyar Állampapír Plusz (MÁP+) értékesítése februárban - mondta az InfoRádió érdeklődésére Árgyelán Ágnes, a Portfolio elemzője. Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) havi forgalmazási adatai szerint mindössze 214 milliárd forintnyit jegyeztek le belőle, ami indulása óta a leggyengébb érték. Decemberben még a karácsonyi egyhetes kereskedési szünet mellett is 284 milliárd forintos volt a forgalom a Portfolio elemzése szerint. A tavaly nyári indulása óta pedig több mint 3500 milliárd forintnyi MÁP+-t adtak el.
Az elemző szerint részben az állhat a forgalom visszaesése mögött, hogy a MÁP+ forgalmat jelentős részben, több mint 40 százalékban a korábban meglévő állampapír állományból átcsoportosított összegek adták. Vagyis az adott papírok lejáratakor nem újították meg azokat, hanem az új, kedvező kamatozású MÁP+-t vásároltak. Ha feltételezzük, hogy a többi lakossági állampapír vagyoncsökkenése mind a MÁP+ állományt hizlalta, akkor az említett 3500 milliárdból 1695 milliárdos lehetett az átcsoportosított összeg. Az azonban kérdéses, hogy a későbbi lejáratú egyéb állampapírokból (mint az Egyéves Magyar Állampapír, a Kétéves Magyar Állampapír, a Bónusz Magyar Állampapír, vagy a Prémium Magyar Állampapír) felszabaduló összegek is követik-e majd ezt a trendet.
A januárban rekord magas, 4,7 százalékos infláció máris megtörni látszik a MÁP+ egyeduralmát, ugyanis az ÁKK adatai szerint decemberről januárra 24 milliárd forinttal megugrott az inflációkövető magyar állampapír (PMÁP) iránti kereslet. A magas infláció sokakat arra ösztönözhet, hogy az infláció ellen védjék magukat, hiszen emiatt a MÁP+ reálhozama sem annyira vonzó - mondta Árgyellán Ágnes. Az éves szinten 1,9 százalékos drágulás meghaladta a szuperállampapír első féléves, 1,75 százalékos hozamát. A Portfolio szerint ha az infláció tartósan 3,55 százalék fölé emelkedne, a mostani kamatprémium mellett a jövő évtől az 5 éves PMÁP már többet hozna a MÁP+-nál.
Szerinte a sorozatban rekordokat döntően gyenge forint is közrejátszhatott a MÁP+ jegyzések visszaesésében. Emiatt ugyanis sokan fordulhattak az eltérő devizákban, például euróban jegyzett megtakarítási lehetőségek felé, mivel azok jóal nagyobb hozamot adtak, mint ugyanaz a forint alapú befektetés - mondta Árgyellán Ágnes. A legjobban teljesítő devizás befektetési alapokkal egy év alatt 26-44 százalékos forintosított hozamot lehetett elérni.
Magyarázhatja a visszaesést az is - bár nem tudjuk, hogy milyen mértékben -, hogy januártól csökkentette az ÁKK a forgalmazói jutalékokat - mondta Árgyellán Ágnes. Ez azt jelenti, hogy kevesebb pénzt kapnak a magyar állampapír értékesítéséért a forgalmazók, bár a visszavágás nem volt jelentős mértékű. A 0,12 százalékot 0,11-re, a 0,3 százalékot pedig 0,2-re vágta az ÁKK, de a bónuszjutalék 0,8 százalékos mértéke változatlan maradt. Eljöhet az a pont, amikor jobban megéri nekik egy befektetési alapot értékesíteni egy banki fiókhálózatban, mint lakossági állampapírt - tette hozzá az elemző. Megemlítve azt is, hogy a Magyar Nemzeti Banknak nem titkolt célja, hogy hosszú távon a lakossági állampapírok forgalmazását az államkincstárba terelje át.
Bár a MÁP+ kezdeti értékesítési lendülete mostanra alábbhagyott, és várhatóan be fog állni egy egyenletesebb ütemre, de nem gondolom azt, hogy a kormány azon célja, miszerint 2023-ra 11 ezer milliárdra duzzasztanák a lakossági állampapírok állományát, az veszélybe kerülne - jelentette ki Árgyellán Ágnes. Szerinte ugyanis még ha egy sokkal gyengébb állománybővülési ütemmel is kalkulálnak a lakossági papírok piacán, akkor is azt lehet látni, hogy nagyjából másfél év alatt el lehet ezt a célt érni.
Könnyen megeshet azonban szerinte, hogy ha tartósan magas marad, és a forint árfolyama is huzamosabb ideig gyengélkedik, akkor nem lesz annyira vonzó befektetési forma a MÁP+. Ugyanakkor azzal is számolni kell, ha az infláció megugrik, akkor olyan befektetések lehetnek vonzóbbak, mint a Prémium Magyar Állampapír, ami szintén a teljes lakossági állományt növeli. Nem tudható, hogy a jövőben mennyire lesz kereslet a MÁP+-ra, és hogy az idén lejáró lakossági konstrukciókból felszabaduló mintegy 3000 milliárd forintos vagyon mekkora részét forgatják be a szuperállamkötvénybe. És az is kérdés, hogy az első félévre ígért nyugdíjkötvény mekkora pénzeket fog bevonzani - tette hozzá Árgyellán Ágnes.
