Nyilvánvaló, hogy az Európai Unió tagjaként Magyarországot az európai országokkal érdemes összehasonlítani – fogalmazott az InfoRádió Aréna című műsorában Bartus Gábor.

"Az európai kontinensen élünk, az európai kultúra részei vagyunk, tehát viszonyítunk az Európai Unió mezőnyéhez. Szűkebb értelemben nagyon fontos viszonyítási pontunk a V4, a szlovák, a cseh és a lengyel helyzethez is nagyon gyakran viszonyítunk" – mondta a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács titkára.

Ugyanakkor a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács titkára elismeri, hogy

a régi uniós tagállamokkal való összevetés nem szerencsés.

"Ezért tulajdonképpen erősebb a visegrádi viszonyítás, illetve a belső viták során, illetve én is, ha előadok a fenntarthatóság állapota Magyarországon címmel, akkor gyakran használom azt az összehasonlítási alapot, hogy

az EU-tizenegyes klubban hogyan állunk.

Mi ez? Azok az országok alkotják, amelyek a szovjet érdekszféra részei voltak 1990 előtt, időben akár eltérő pillanatokban, de csatlakoztak az Európai Unióhoz. Tizenegy ilyen ország van Észtországtól Bulgáriáig."

Ebben a tizenegyes mezőnyben azonban nem áll túl jól Magyarország – tette hozzá Bartus Gábor.

"A második legrosszabb felzárkózási sebességünk van. Vannak gyorsabban és lassabban felzárkózók az egy főre eső jövedelemben az EU átlagához. Egészen

2003 végéig a magyar felzárkózás üteme volt az egyik leggyorsabb, az elmúlt másfél évtizedben leszakadtunk"

– mondta Bartus Gábor, és szerinte ezek a mutatók elgondolkodtatók.

"Arra, hogy miért történt ez az eléggé radikális, negatív irányú változás, a mi válaszunk a súlyos fenntarthatósági problémák: adott időpillanatokban nem igazán gondolunk a jövőbeli fejlődés megalapozására, ezért bizonyos mértékben a fundamentumainkkal van probléma. Nagyon sok intézmény, például a Magyar Nemzeti Bank is azt mondja, a következő években az 5 százalékos GDP-növekedést nem fogjuk elérni, lassulás jön. Ha jobbak lennének a fundamentumaink, akkor

tartósabban magas magyar gazdasági növekedést

lehetne fenntartani. A ma fenntarthatósági politikája a jövő jólétét alapozza meg."

Bartus Gábor megfogalmazása szerint "ahhoz, hogy több mindent tudjunk kipipálni, jobb fenntarthatósági alapra lenne szükség".

Alább meghallgatható, megtekinthető a teljes beszélgetés.